GAZDAÉLET – Fogjunk össze, segítsük egymást
A 2019 november 12-én jelentkező műsor tartalma: Gazdahírek, Az állattenyésztést szeretni kell, ha jól akarjuk csinálni. A kápolnásfalusi Bálint Ignác szarvasmarha-tenyésztőt kérdezzük. Egyre többen ismerik a méz jótékony hatását. A kénosi Gál Attila méhész mesél mikrofonunk előtt. A gazdasszonyoknak és a konyhában otthonosan mozgó férfiaknak hasznos tanácsokkal szolgálunk. Nem lehet meggazdagodni a mezőgazdaságból, de meg lehet élni belőle. A bethlenszentmiklósi Csiszér Tibor fiatal farmer válaszol kérdéseinkre. A lövétei András Szabolcs is lát jövőt a gazdálkodásba. Vele beszélgetünk. Ezt követően sorsolunk a hűséges hallgatóink között, de ismertetjük a marosvásárhelyi piaci árakat is. Elköszönés előtt műsorajánlóval jelentkezünk.
Gazdahírek
Indoklás nélkül utasította el a környezetvédelmi minisztérium a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület kilövési kérelmét, amelyet a Homoródalmáson állatokat pusztító és gyümölcsfákban károkat okozó medve ártalmatlanítása érdekében küldtek el. Hiába a pusztítás és annak megannyi bizonyítéka, továbbra is garázdálkodhat a nagyvad. Mire vannak akkor az intervenciós kilövési kvóták? Mit mondjunk most az embereknek? Mi elvégeztük a dolgunkat, de mégsincs eredmény. Legalább indokolták volna meg az elutasítást – fakadt ki Mărmureanu-Bíró Leonárd, a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület igazgatója. Mărmureanu-Bíró Leonárd rámutatott, több vadásztársulatot is felhívott Kovászna és Hargita megyében is és információi szerint mindenhol elutasították a problémás medvék kilövése érdekében letett kérelmeket. Éppen ezért úgy sejti, hogy a leköszönő kormánynak egy „utolsó rúgása” lehetett a sok elutasítás. Abban reménykedik, hogy az új vezetők már belátóbbak lesznek és felismerik, hogy valóban sok gondot okoznak a nagyvadak. (Székelyhon/Gazdaélet)
Újabb medvét ütött el a vonat az elmúlt napokban a háromszéki Bodok község területén. Valószínű az oldallépcsőkkel sodorta el a medvét a vonat, az állat kirohant a mezőbe, és ott elpusztult. Ezúttal egy kifejlett hím példányt gázolt el a vonat, korábban csak bocsok voltak az áldozatok. Csak ebben az évben Bodok közigazgatási területén 12 medvét gázoltak el a vonatok vagy az országúton a gépkocsik. A tetemeket az önkormányzat kell leszállítsa, a lemhényi krematóriumban elhamvasztják, ez minden esetben 350–400 lejes költséget jelent, amit nem térít meg az állam, sőt a hatalmas bürokráciával is meg kell küzdeniük – panaszolta az elöljáró. Fodor István attól tart, hogy a következő időszakban megszaporodnak a vadkárok, és a faluba bejáró medvék száma is növekedni fog. (Székelyhon/Gazdaélet)
A Szovátától 15 kilométerre talált elhullott vaddisznótetemből vett mintában egy kolozsvári laboratórium kimutatta az afrikai sertéspestis vírus jelenlétét, ezért annak megerősítése céljából Bukarestbe, a központi laboratóriumba küldték a mintát. Mircea Dușa, Maros megye prefektusa összehívta a megyei katasztrófavédelmi bizottságot és a megyei betegségmegelőző központot, ahol eldöntötték, hogy ha beigazolódik a vírus jelenléte, azonnali intézkedéseket vezetnek be. Ezek részeként a kijelölt biztonsági övezetben a helyi vadásztársaságoknak ki kell majd lőniük az összes vaddisznót, ezekből mintákat kell küldeniük elemzésre, a fertőzött egyedeket pedig meg kell semmisíteniük. Ezek az intézkedések egyelőre nem érintik a gazdaságokban és a háztartásokban lévő sertéseket, csupán a háziállatok mozgásának korlátozására irányulnak: a házisertéseket elkülönítve kell tartani, olyan helyen, ahol semmi esetre sem találkozhatnak vadon élő egyedekkel, a sertéseket tilos kivinni a gazdaságból, az állományt pedig szigorú állatorvosi megfigyelés alatt kell tartani – olvasható többek között a prefektusi hivatal közleményében. Maros megyét mindeddig nem érintette az ország többi részén tomboló sertéspestis-járvány, amely már egy milliárd lej veszteséget okozott a hazai sertéshús-feldolgozó iparnak. (Székelyhon/Gazdaélet)
Csaknem 13 ezer újabb sertés elpusztításáról döntött a romániai állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági szakhatóság (ANSVSA), miután afrikai sertéspestis (ASP) vírusát mutatták ki egy Arges és egy Olt megyei farmon – közölte a Mediafax hírügynökség. Az érintett sertésfarmok tulajdonosai kártérítést kapnak. A vírus megjelenése óta 524 590 sertést kellett elpusztítani. Jelenleg az ország 41 megyéje közül 25-ben vannak házi sertéseknél észlelt aktív fertőző gócok, másik hét megyében pedig kizárólag vaddisznóknál mutatták ki a kórokozó jelenlétét. Országszerte 956 aktív fertőzésgócról tud most a szakhatóság, ezek száma csökkenőben van. Az Európai Unió viszont a héten a korábbi 25-ről 29-re növelte azon romániai megyék számát, amelyekre korlátozásokat szabott meg a sertéshús-kereskedelem terén. A betegség 2017. július 31-én jelent meg először Romániában, az ország észak-keleti térségében, a magyar-ukrán román hármashatár közelében. Azóta 1763 fertőző gócot sikerült felszámolni. A szakhatóság eddig 11 848 állattartó számára fizetett ki összesen 316 millió lej kártérítést. (MTI/Gazdaélet)
Szeptember 12-étől javában folyik a cukorrépa feldolgozása a marosludasi francia tőkéjű cukorgyárban. A korai kezdésre azért volt szükség, mert augusztus elsejétől nagy szárazság volt ebben a régióban, s a cukorrépa fejlődése lelassult, ezért a hozamok kisebbek. A gazdák jónak látták az aszályos talajból korábban kiásni a répát. Cukorrépát Maros, Kolozs, Temes és Szeben megyében termelnek. A legnagyobb területek Medgyes környékén vannak. Körülbelül 300 termelővel kötött szerződést a gyár. Jelenleg átlagban 40 tonna cukorrépát takarítanak be hektáronként. A cukortartalom megfelelő, 17,7–17,8 százalékos. Ahogy a termelők kiássák a répát, folyamatosan szállítják, hogy ne csökkenjen a cukortartalma, ne legyenek veszteségek, s hogy ne legyen torlódás. A beszállítást a gyár feldolgozási kapacitásához igazítják, ami napi 3800 tonna. Romániában jelenleg három cukorgyár működik: a román többségi tőkéjű botfalusi, az osztrák kézben lévő romani és a marosludasi francia tőkéjű, ezenkívül a buzăui gyár, ahol csak finomítás történik. (Népújság/Gazdaélet)
Egy év múlva elkezdődhet a helyi pityókából és egyéb zöldségekből előállított nassolnivalók gyártása a csíkszentsimoni chipsgyárban. Emellett egy malátaüzem létrehozásán is dolgozik a Tiltott Csíki Sört gyártó Lixid Projekt Kft. A két gyár több mint száz embernek biztosítana munkahelyet, illetve több ezer termelő számára jelenthet bevételi forrást. Mindkét üzem esetében beszerezték már a szükséges engedélyeket, így a következő években mindkettőben elkezdődhet a gyártás. A nagyszabású beruházásokat a magyar-magyar összefogás tette lehetővé, magyar kormányzati támogatásban részesültek a Székelyföldi Gazdaságfejlesztési Program által. A két gyár kivitelezésének több mint fele azonban így is saját forrásokból valósul majd meg. A chipsgyár beüzemelésén egyébként 2017 óta dolgoznak, és a malátagyár ötlete is már tavaly megszületett, viszont a két, mintegy 25 millió euró összértékű beruházás megvalósítását akadályozta a csíkszentsimoni gázhálózat hiánya. Most azonban úgy tűnik, ez a probléma is megoldódni látszik, mert Hargita Megye Tanácsa döntött arról, hogy a község számára 410 ezer lejt utal ki egy gázelosztó állomásra. Emellett a helyi polgármesteri hivataltól is ígéretet kaptak arra, hogy mire a gyárak felépülnek, a földgáz is biztosítva lesz. (Székelyhon/Gazdaélet)
Pénteken, november 15-én XV. alkalommal kerül sor Sepsiszentgyörgyön arra az agrártudományi konferenciára, amelyet hagyományszerűen az Erdélyi Múzeum- Egyesület Agrártudományi szakosztálya, az EME Sepsiszentgyörgyi Fiókegyesülete, a Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Karának Kertészmérnöki Tanszéke, valamint az illyefalvi LAM Alapítvány szervez. A konferencia fő célkitűzései: megismertetni az agrárium társadalmi szerepét és körvonalazni ennek jelenlegi elvárásokhoz igazodó feladatát; az erdélyi agrárium helyzetállásának felvázolása; országhatárokat átívelő, valamint az interdiszciplináris szakmai együttműködések elősegítése; a fiatalok tudományos érdeklődésének ösztönzése és kutatómunkába való bevonása valamint elméleti és gyakorlati szakértők megszólaltatása, párbeszéd kezdeményezése. A konferencián való részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. (Gazdaélet)
Várjuk véleményüket műsorainkkal kapcsolatban!
540445 Marosvásárhely, 1918 december 1 sugárút 109 szám,
e-mail: gazdaelet@marosvasarhelyiradio.ro
