GAZDAÉLET – Egészséges növények mikroszaporítással
A 2019 június 11-én jelentkező műsor tartalma: Gazdahírek, Használjuk ki a pályázási lehetőségeket, de ne csak erőgépekben gondolkodjunk. János Ferdinánd csíkmadarasi kertészmérnökkel beszélgetünk. Majd a június közepén esedékes növényvédelmi munkálatokra emlékeztetünk. A gazdasszonyoknak és a konyhában otthonosan mozgó férfiaknak hasznos tanácsokkal szolgálunk. A mikroszaporítás az egyik leghatékonyabb módszer az egészséges növények gyors előállítására. Balázs Márta csíkrákosi biotechnológus mérnököt kérdezzük. Jó genetikai állománnyal rendelkeznek a kénosi állattenyésztők. Fóris Árpád beondozó válaszol kérdéseinkre. Ezt követően sorsolunk a hűséges hallgatóink között, de ismertetjük a marosvásárhelyi piaci árakat is. Elköszönés előtt műsorajánlóval jelentkezünk.
Gazdahírek
Egy éven keresztül személyenként havi 500 és 1000 lej közötti bérkiegészítő támogatást igényelhetnek azok a gazdálkodók, szövetkezetek, mezőgazdasági, élelmiszergyártó vállalkozások, amelyek legkevesebb két 40 éves kor alatti fiatalt munkaszerződéssel alkalmaznak. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium irányítása alatt futó programra idén 30 millió lejt szán a kormány, ám mivel az érdekelt munkáltatók 2020 december végéig jelentkezhetnek, a mezőgazdasági foglalkoztatás-ösztönző program jövőre is folytatódik. Az anyagi támogatást a megyei mezőgazdasági igazgatóságok havi rendszerességgel hagyják jóvá. (Gazdaélet)
A lucernatermelők hektáronként 95 eurós, a cukorrépa-termelők hektáronként 825 eurós, az ipariburgonya-termelők 1000 eurós támogatásban részesülnek. Hargita megyében 979 gazdálkodó örvendhet a hírnek, akiknek napokon belül folyószámláikra kerül a pénz. Ez összesen 913 ezer euró. (Gazdaélet)
Egy év kihagyás után idén ismét elvégzik a vadon élő rókák veszettség elleni oltását. A Marosvásárhelyről induló repülőgép többek között Hargita, Beszterce, Fehér és Brassó megyében is leszórja a halhússzagú csalétkeket. Az oltáskampányt 2012-ben indították, miután nagyon sok helyen veszett rókákról érkeztek jelentések. A vírusos megbetegedésre hajlamosak a vadon élő és a háziállatok is, egy-egy veszett róka, rágcsáló megfertőzheti a be nem oltott macskákat, kutyákat, és a nyállal terjedő vírus életveszélyes lehet az emberre is. A kézi elhelyezés és a repülőgépből való csalétekszórás is gond nélkül szokott zajlani. Ami a veszett rókákról szóló hivatalos adatokat illeti, országszerte 2012-ben négy gócpont volt, 2013-ban kilenc, 2014-ben ugyancsak négy, 2015–2018. között pedig egy sem. (Székelyhon/Gazdaélet)
Veszélyben vannak a romániai gyepek a túllegeltetés miatt – figyelmeztetnek a természetvédők. Az országban egyre több juhot tartanak, amelyeket nemcsak nyáron, de télen is, felelőtlen módon legeltetnek. 2001-ben még csak 7.776.000 lábasjószág volt Romániában, 2013-ban számuk 12.710.000-ra emelkedett, és 2017-ben elérte a 15.828.166 főt – áll a jelenség megfékezéséért indított aláírásgyűjtési felhívásban. Az állattenyésztőknek járó támogatást csak a legelők ellátási kapacitásának határáig szabadna kiadni, és minél sürgősebben ismét be kell tiltani a téli legeltetést – követelik az Andrei Crișan, a Romániai Lepkészek Társaságának tagja által kezdeményezett petíció aláírói. Követelik továbbá, hogy a APIA által kiadott normákat is tartsák tiszteletben az állattartók. Az iszonyatosan nagyra nőtt állatállomány letarolja a gyepeket, ráadásul a juhtartók kiharcolták a törvényhozóktól a téli legeltetés engedélyezését is. A természetvédők szerint a hatás katasztrofális, a vegetáció egyszerűen nincs már amikor regenerálódjon, eltűnnek a virágok, és nincsenek már nemes növények a legelőn. (Híradó)
Fajállatok vásárlására is lehetőség van a magyarországi kisértékű támogatások felhasználásával. Több háromszéki gazda húshasznú szarvasmarhát vásárolna a vissza nem térítendő támogatás segítségével. Ha sikeresen pályáznak, közel 150 angus borjúval és vemhes üszővel gyarapodhat Háromszék húsmarhaállománya. A támogatás igénybevételével az Európai Unió tagországaiból, valamint a csatlakozás előtt álló országokból is vásárolható törzskönyvezett fajállat. Problémás viszont a Magyarországról behozott angus honosítása. A romániai törzskönyvvezető, az Aberdeen Angus Egyesület felhívja az érdekeltek figyelmét, hogy a Magyarországról származó angus fajállatok esetében mindkét szülőt DNS-vizsgálatnak kell alávetni, és csak a megfelelő eredmény után kerülhetnek be a romániai fajtajegyzékbe. Erre azért van szükség, mert korábban olyan egyedeket hoztak be Magyarországról, melyek nem teljesítették egészében a fajtajelleg követelményeit, például szőrzetük foltos volt, szarvuk nőtt – hívja fel az aberdeen angus fajtájú szarvasmarhákat vásárló gazdák figyelmét az Aberdeen Angus Egyesület. (Háromszék/Gazdaélet)
Megnyílt a Sepsiszentgyörgy közelében levő Benedekmezőn a Vadon Egyesület fedett lovardája. Az egyesület által működtetett lovasközpontban évente több száz gyerek tanul, lovagol, ám a fedett manézs lehetővé teszi, hogy ezt ne csak a szezonban, hanem az év minden napján megtegyék. A Székelyföldi Lovasközpontban lovasoktatás zajlik, a fiatalok a lovagláson kívül a lovak gondozásának alapjait is elsajátíthatják, a hétvégeken családi programokat szerveznek, és lovastrénerek számára képzéseket tartanak. A központot négy évvel ezelőtt avatták, az önkormányzat ajánlotta fel a tízhektáros területet, és helyi vállalkozók támogatásával készült el a térség egyik legkorszerűbb lovas edzőpályája, a körkarámban lójárató gépezetet szereltek, a lovak ellátását négyhektáros kaszálóról biztosítják. Ez a létesítmény bővült most a fedett manézzsal, amelyben egy gyakorlópálya és egy száz férőhelyes kis lelátó van. (Székelyhon/Gazdaélet)
Várjuk véleményüket műsorainkkal kapcsolatban!
540445 Marosvásárhely, 1918 december 1 sugárút 109 szám,
e-mail: gazdaelet@marosvasarhelyiradio.ro
