GAZDAÉLET – Becsüljük meg értékeinket
A 2021 január 26-én jelentkező műsor tartalma: Gazdahírek, Egyre több olyan növény honosodik meg a Csíki medencében, amelyekkel még pár évtizede nem érte meg kísérletezgetni. Török Jenő nyugalmazott csíkborzsovai agrármérnököt kérdezzük. A siménfalvi határban megterem az állatoknak szükséges takarmány. Sipos Csongor fiatal gazdálkodó válaszol kérdéseinkre. Majd a gazdasszonyoknak és a konyhában otthonosan mozgó férfiaknak hasznos tanácsokkal szolgálunk. A fogyasztók elkényelmesedtek. Legtöbbször a szeletelt, csomagolt kenyeret vásárolják, pedig sokkal finomabb a ropogós, szeleteletlen társa. János András Előd csíkdelnei vállalkozóval beszélgetünk. Az oroszhegyi szilvából nemcsak minőségi pálinka, hanem kitünő lekvár is készül. Vas Erzsébettel készült interjúnk.
Gazdahírek
Az elmúlt hat év legmagasabb szintjére nőtt a búza ára a nemzetközi tőzsdén, miután a legnagyobb exportőrnek számító Oroszország bejelentette, azt tervezi, hogy március 1-jétől tonnánként 50 eurós exportadót vet ki a búzára, ezzel gyakorlatilag kétszeresére növelve a február 15-től alkalmazandó kezdeti 25 eurós illetéket. Oroszország ezzel a saját, hazai élelmiszerárak csökkenését támogatja. Az orosz bejelentés azt eredményezte, hogy nőtt a kereslet a többi országban megtermelt búza iránt, így a chicagói tőzsdén 2014 óta a legmagasabb szintre emelkedett a malmi és a takarmánybúza ára. A búza drágulására mutat az orosz illetékbevezetés mellett az is, hogy Kínában megnőtt a kereslet és a felvásárlás, tavaly pedig a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt csökkent a búzatermés. Romániában például a mezőgazdasági minisztérium összesítése szerint tavaly a búzatermelés közel 41 százalékkal esett vissza 2019-hez képest. Az elmúlt évben az országban összesen 6,091 millió tonna búza termett 2,088 millió hektáron, átlag 2917 kilogramm egy hektáron, miközben egy évvel korábban 4749 kilogramm volt a hektáronkénti hozam. Egyelőre a beszállítók nem helyeztek kilátásba drágítást, azonban nem kizárt, hogy márciusig begyűrűzik az áremelkedés a sütőiparba. Románia mintegy évi 150 ezer tonna lisztet importál Magyarországról. A magyarországi források szerint ha tovább drágul a búza, április környékén újabb lisztáremelés következhet, hiszen egy tonna jó minőségű búza ára 66 ezer forintnál (900 lej) magasabb, viszont a jelenlegi lisztárak csak az 56 ezer forintos búzaárat fedezik. (Krónika/Gazdaélet)
A cukorrépa-termeléshez kapcsolt támogatást igénylő gazdáknak idén január 31-ig kell benyújtaniuk a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökséghez az igazolást, mely szerint legalább 26.400 kilogramm répát értékesítettek hektáronként. Jogi személyek estében ezt számlával, magánszemélyek esetében a cukorgyár által kibocsátott irattal kell igazolni. Támogatás csak a minősített vetőmag felhasználásával létesített kultúrákra kérhető. A 2019-es évre a cukorrépa-termeléshez kötött támogatás 829,34 euró volt hektáronként. A 2020-as évre az idén január 31-éig beadott dokumentumok összesítése után határozzák meg a támogatás értékét. (Háromszék/Gazdaélet)
Románia a 6,8 milliárd eurós új, 2021 és 2027 között elkölthető vidékfejlesztési alapból 2,15 milliárd eurót írhat ki pályáztatásra 2021-ben és 2022-ben. 2021-ben 1,181 milliárd eurót, 2022-ben 967 millió eurót lehet majd igényelni. Ugyanakkor jóváhagyták a járvány okozta veszteségek enyhítésére szolgáló helyreállítási alapot (EURI), ez még 693 millió euró az átmeneti két évre. Így összesen a két év alatt 2,84 milliárd eurót írhatnak ki pályázásra. A helyreállítási alapból leosztott összeg 37 százaléka olyan pályázatok támogatására költhető, amelyek az ökogazdálkodást célozzák, enyhítik a klímaváltozást, az üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentik, a talaj megújulását és az általános vízgazdálkodás javítását segítik, a biodiverzitás megőrzését célozzák, az állati jólét minőségbeli javításához járulnak hozzá, valamint a Leader-csoportok együttműködését ösztönzik. Az összeg 55 százalékát olyan intézkedések kifizetésére kell fordítani, amelyek a gazdasági, valamint a szociális fejlődést segítik és a gazdaság helyreállítását szolgálják. Ezek megvalósulásáért előnyben kell részesíteni a rövid élelmezési, ellátási láncok és a helyi piacok fejlesztését, a pontos és digitalizált mezőgazdaság fejlesztését, valamint azon beruházásokat, amelyek biztosítják a vidéki munkahelyek megőrzését és fejlesztését, újrahasznosítható energiát és nem konvencionális energiát használnak fel. A támogatás mértéke a kétéves átmeneti időszakban nem változik az eddigihez képest a 4.1-es intézkedésnél, így továbbra is 50 százalékos önrész szükséges. Viszont ha a pályázó 41 év alatti fiatal gazda, és az általa vezetett cég ötévesnél nem régebbi, a támogatás mértéke 20 százalékkal nő, tehát a pályázónak saját forrásból csak 30 százalékos önrészt kell kitennie. Ugyancsak 20 százalékos növelés jár, ha a pályázó hegyvidéken gazdálkodik, 20 százalék, ha közös beruházás valósul meg, és szintén 20 százalék azon pályázóknak is, akik ökogazdálkodást folytatnak. Ezen intenzitásnövelések összege azonban nem haladhatja meg a 90 százalékot, tehát az önrész ebben az esetben 10 százalékos. (Háromszék/Gazdaélet)
Gyenge, erőtlen a gazdák összefogása, idős a vidéki lakosság, beleértve a mezőgazdászokat is, hiányzik a szakképzett és felelősségérzettel rendelkező munkaerő. Ugyanakkor a megszorító tényezők is aggasztóak, főként a hegyvidéken, az utóbbi években negatív gazdasági mérleggel rendelkezünk, ezt kell megfordítani. Strukturális gondok is vannak, ezeket meg kell oldani, még akkor is, ha ez sokakat dühíteni fog: a lehetőségek szerint meg kell gátolni a szubvenciók vadászatát, azonosítani kell az igazi gazdákat, feléjük kell terelni a támogatásokat – jelentette ki Adrian Oros agrárminiszter. Mindez programjuk fontos részét képezi, a finanszírozást az uniós költségvetési ciklusban folyósított 21,6 milliárd euróból fedezik. Mindezek mellett további pénzeket kaphatnak a bajban lévő ágazatokban dolgozó gazdák a különféle kis értékű, de minimis támogatások során. A legfontosabb munkálatok között a vízgazdálkodási infrastruktúrát említette a miniszter. Az előrejelzések szerint a Fekete-tenger térségében a következő években nem lesz kielégítő a csapadékmennyiség, ami nemcsak a víz mezőgazdasági felhasználásában, hanem a háztartások használt vízellátásában is gondot jelenthet. (Háromszék/Gazdaélet)
Farmonként 40-50 ezer eurós vissza nem térítendő támogatást kínál a Vidéki Beruházásokat Finanszírozó Ügynökség azoknak a fiatal gazdálkodóknak és agrárképzettségű szakembereknek, akik külföldről hazatérve saját mezőgazdasági vállalkozást indítanak. A 6.1-es intézkedés május 4-ig pályázható és jelentős könnyítéseket tartalmaz. (Székely Gazda/Gazdaélet)
A legjobb pillanatban érkezett hótakaró ugyan megvédte a kemény fagyoktól az őszi vetéseket, a puha, nedves, fagymentes talaj viszont kedvező körülményeket teremt a hópenész kialakulásának. A betegségnek leginkább a sűrű vetésű, legszebb fejlettségű őszibúza-parcellák vannak kitéve. (Székely Gazda/Gazdaélet)
Várjuk véleményüket műsorainkkal kapcsolatban!
540445 Marosvásárhely, 1918 december 1 sugárút 109 szám,
e-mail: gazdaelet@marosvasarhelyiradio.ro
