GAZDAÉLET – Becsüljük meg a kistermelőket , gazdálkodókat
A 2020 november 10-én jelentkező műsor tartalma: Gazdahírek, A fagyokig még lehet ültetni a gyümölcsfákat, cserjéket. Ferencz Lehel gyergyóújfalusi kertészmérnökkel beszélgetünk. A gombaételek nemcsak finomak, de egészségesek is. Horváth Júlia parajdi laskagomba-termesztővel készült interjúnk. Majd a gazdasszonyoknak és a konyhában otthonosan mozgó férfiaknak hasznos tanácsokkal szolgálunk. Egyre nagyobb igény mutatkozik a hazai termékek iránt. Balázsi Ildikó kénosi rózsatermesztő válaszol kérdéseinkre. Több lábon kell állni, a munkahely mellett másodállásban gazdálkodásban is lehet gondolkodni. A héderfáji Bulát Géza állattenyésztőt kérdezzük. A csíki medencében már termeszthetünk olyan növényeket is, amelyeket évtizedekkel ezelőtt még nem lehetett. Török Jenő nyugalmazott csíkborzsovai agrármérnöknél jártunk mikrofonunkkal.
Gazdahírek
Számos ponton változik az unió következő hétéves Közös Agrárpolitikája (KAP). A mezőgazdasági miniszterek által közös nevezőre hozott tervezet a környezetvédelem terén több erőfeszítést kíván a termelőktől, viszont az egyszerűsítések révén pozitív előrelépéseket is tartalmaz. A legjelentősebb eredmények és változások közé tartozik, hogy az első pilléres (azaz területalapú) és a második pilléres (vidékfejlesztési beruházások) jellegű keretek közötti költségátcsoportosítás 25%-ra nő a jelenlegi 15%-ról. Ez jelentős szabadságot adhat a tagállamoknak. A zöldítéssel kombinált területalapú támogatások új elnevezése fenntarthatósági alapjövedelem-támogatás lesz. Az új KAP elsősorban az eredményre koncentrál, nem arra, hogy melyik tagállam mennyire felel meg a szabályoknak – az eredményeket jól reprezentáló indikátorokat fognak meghatározni, bár a rendszer kidolgozása komoly feladat lesz a tagállamok számára. Új elem, hogy sokkal nagyobb figyelmet kap a digitalizáció, a modernizáció és a szaktanácsadás támogatása. A biztosítékmentes előlegfizetés lehetőségét megadhatják a tagállamok az agrártámogatások igénybevétele esetén, ezeket a végrehajtási rendeletekben lehet majd szabályozni! Ez nagy előrelépés lenne, hiszen az agrár- és vidékfejlesztési pályázatok esetében komoly kihívást jelentett az, hogy előleget nehezen lehetett igényelni más operatív programokhoz képest. Marad a vissza nem térítendő támogatások rendszere is. Az eredeti javaslat szerint ugyanis a visszatérítendőkre helyezték volna a hangsúlyt. Megmarad a válságalap is. Lényeges változás, hogy a jelenlegi 40-50 ezer euróhoz képest a fiatal gazdáknak, induló vidéki vállalkozásoknak adható támogatás 100 ezer euróra emelkedik. Nagyobb hangsúly lesz a környezeti teljesítményen. A zöld előírások most csak a kifizetések 30 százalékához kötöttek, a jövőben az összes közvetlen kifizetés előfeltételévé válnak majd. A klasszikus területalapú kérelem kiegészül az agro-ökológiai alapprogrammal – nem lesz kötelező igénybe venni a gazdálkodóknak, de jó tudni, hogy az erre szánt összeget a területalapú támogatások (SAPS) egyébként is valamelyest megvágott keretéből fogják biztosítani. Ez a kifizetés az agrár-környezetgazdálkodási támogatásokhoz hasonlít, tehát kompenzálja a környezeti szempontok betartása miatti jövedelemkiesést, azzal a különbséggel, hogy egy évre szól az agro-ökológiai alapprogram ötéves ciklusával szemben (Székely Gazda/Gazdaélet)
A Vidéki Beruházásokat Kifizető Ügynökség (AFIR) tavaly október 16. és idén október 15. között 656 millió eurót fizetett ki a sikeres pályázóknak. Ez meghaladja az előző évek eredményeit, 2018-ban az országos vidékfejlesztési ügynökség 646 millió eurót, 2019-ben pedig 524 millió eurót utalt a pályázók bankszámláira. A teljes összegből a legnagyobb részt, 216 milliót közintézményeknek, helyi tanácsoknak fizették ki. 87 millió eurót a 4.3-as intézkedésnél a községi, mezőgazdasági és erdészeti utak feljavítására, 111 millió eurót a helyi infrastruktúra fejlesztésére a 7.2-es intézkedés keretében (ivóvízellátás, kanalizálás kiépítése, iskolák és óvodák építése vagy korszerűsítése), 17 millió eurót pedig a vidéki örökség megőrzésének támogatására (7.6-os intézkedés). A pályázó mezőgazdászoknak 198 millió eurót fizettek a gazdaságok közvetlen fejlesztésére, illetve a partnerségi kapcsolatok létrejöttének támogatására. Ide sorolják a 4.1-es, gazdaságok korszerűsítése intézkedést 92 millió eurós kifizetéssel, a 4.1a, gyümölcsösök létesítésének támogatását 34 millió euróval, a 6.1-es, fiatal gazdák támogatását 40 millió euróval, a kisgazdaságok 15 ezer eurós támogatását 31 millió euróval, valamint a partnerségek létrejöttének támogatását (16.4-es intézkedés) 1,3 millió eurós kifizetéssel. A mezőgazdasági termékek és gyümölcsök feldolgozásának támogatására (4.2 és 4.2a intézkedés) összesen 48 millió eurót fizetett ki az országos ügynökség. A LEADER-program keretében a helyi kezdeményező csoportoknak (GAL) 81 millió eurót fizettek ki. A vidéki szolgáltatások és vállalkozások létrejöttének támogatására, illetve ezek bővítésére a 6.2 és 6.4 intézkedés keretében az ügynökség 25 millió eurót utalt. A támogatási intézkedéseknél (szakmai képzések szervezése, informáló gyűlések, ingyenes pályázatkészítés, termelői csoportok létrejöttének támogatása, biztosítási összegek részleges megtérítése) a kifizetés 19 millió euró. 68 millió eurót technikai asszisztenciára fizettek ki (az ügynökség gépjárműparkjának felújítása, a számítógépes rendszer fejlesztése, a szakszemélyzet képzésének költségeire és egyebekre). (Háromszék/Gazdaélet)
Bejöttek az APIA előzetes számításai: Hargita megyéből szinte valamennyi támogatásra jogosult gazdálkodó igényelte a COVID-járvány miatt felkínált válságenyhítési támogatást. A szarvasmarhatartók közül 2804, a juh- és kecsketartók közül 590 gazda élt a lehetőséggel, míg a zöldség-, gyümölcs- és burgonyatermesztők közül 1737 gazdálkodó több mint 3 ezer hektárra nyújtotta be támogatási kérelmét. A kérelmek ellenőrzésére az év végéig, a jóváhagyott támogatási összegek folyósítására pedig a jövő év közepéig kapott időt az APIA. (Székely Gazda/Gazdaélet)
Hetven banis termelési költség mellett jelenleg csupán 40-50 baniért tudják eladni az idei pityókatermésüket a termelők. A tarthatatlan helyzeten a kormány pár ezer eurós COVID-támogatása sem segít érdemben, állítja Keresztes Vencel, a csíkszentmártoni Burgabotek mezőgazdasági társulás vezetője, aki szerint a csíki burgonyatermelők – a vráncsai borszőlő-termelők mintájára – az értékesítés teljes befagyasztásával kényszeríthetnék a burgonyafelvásárlási árak növelésére a viszonteladókat. A szembeszegüléshez viszont összehangoltság kellene. (Székely Gazda/Gazdaélet)
A hazai mezőgazdászok 97 százaléka dolgozza meg a romániai termőföldek 40 százalékát, 50 hektárnál kisebb földterülettel rendelkező farmokon. A farmerek 0,56%-a további 40 százalékot művel meg, 300 hektárnál nagyobb földeken, míg csupán 2 százalék dolgozik 50 és 30 hektár közötti földterületen. Az ágazatban jelentős probléma a munkaerő hiánya, de a mezőgazdaság és a vidéki környezet öregedő népessége is. Vidéken a lakosok csupán 29%-a 40 év alatti, a gazdáknak pedig csupán 11% -a 55 év alatti. Emellett az ország szembe kell nézzen azoknak a területeknek az elhagyásával, amelyeken nehezebb a munka (például hegyvidéki övezetek) valamint a hazai termékek alacsony szintű forgalmazásával. (bursa.ro/Gazdaélet)
A gazdák támogatására is számít a székelyudvarhelyi Tegyünk Egymásért Egyesület. A november 9-e és december 12-e között zajló gyűjtési akciójukkal a nehéz körülmények között élő gyermekeken szeretnének segíteni. Tartós élelmiszereket várnak és a cipősdobozban olyan ajándékokat, amelyekkel örömet szerezhetnek ezeknek a gyermekeknek. Adományaikat az egyesületnél és a partner cégeknél adhatják le. (Gazdaélet)
Várjuk véleményüket műsorainkkal kapcsolatban!
540445 Marosvásárhely, 1918 december 1 sugárút 109 szám,
e-mail: gazdaelet@marosvasarhelyiradio.ro
