GAZDAÉLET – Ahol a becsületszó már nem számít
Fotó: Sármási-Bocskai János/Gazdaélet
A 2018 november 27-én jelentkező műsor tartalma: Gazdahírek, Az idén haszonnal értékesítették a mustármagot a termelők. Erről kérdezzük a termelőt és a feldolgozót. A gazdasszonyoknak és a konyhában otthonosan mozgó férfiaknak hasznos tanácsokkal szolgálunk. Nem csökkent az állatlétszám Kápolnásfaluban. Both Lajos a helyi közbirtokosság elnöke válaszol kérdéseinkre. Ha érvényes bérleti szerződésünk van, akkor is érhetnek meglepetések. A sepsiszentkirályi Albert Jenő erről is beszél mikrofonunk előtt. Ezt követően sorsolunk a hűséges hallgatóink között, de ismertetjük a marosvásárhelyi piaci árakat is. Elköszönés előtt műsorajánlóval jelentkezünk.
Gazdahírek
Jelentős változásokat hozhat a vadkárok ügyében az új vadászati törvény. Az új jogszabály előrelépés, hiszen megtéríti a vadkárokat, és azokban az esetekben is kárpótlást nyújt, ha egy személy vadállat támadásának áldozatává válik. Ezentúl a megyei önkormányzatok, amennyiben szerződésük van a szakminisztériummal, előfinanszírozhatják a kárterítést, így az érintetteket sokkal rövidebb határidőn belül kifizetik, majd a pénzösszegeket utólagosan megkapja a minisztériumtól a megyei önkormányzat. Amennyiben a szaktárca sürgősségi kilövési engedélyt bocsát ki, vagy vadak áthelyezését hagyja jóvá, például a medvék esetében, akkor az ezzel járó költségeket is fedezheti a megyei önkormányzat a szerződés értelmében. (Székelyhon/Gazdaélet)
A kiskérődzőket veszélyeztető pestis megjelenése miatt fokozott figyelemre intik a juh- és kecsketartókat a hatósági állatorvosok. Az emberre veszélytelen, ám a juhok és kecskék között közvetlen módon terjedő vírusos fertőzés akár 80-100 százalékos állománypusztulást is okozhat. A betegség megjelenését a juh- és kecsketartók is azonosíthatják: jellegzetes tünete az orrüregből folyó gennyes váladék, illetve láz, tüdőgyulladás, hasmenés. A sertéspestis megelőzéséhez hasonlatosan e betegség esetében is érvényesek azok az óvintézkedések, amiket az illegális állatmozgás kiszűrése érdekében a rendőrséggel közösen foganatosít az Állategészségügyi Igazgatóság. (Hargita Népe/Gazdaélet)
Két új eszközbeszerzési kiírásra is várja a fejleszteni kívánó gazdaegyesületek pályázatait a Hargita Megye Tanácsának Vidékfejlesztési Egyesülete. A megyei érdekeltségű, vagy a helyi juh-, kecske- és szarvasmarha-tenyésztő egyesületek tejbegyűjtő csarnokaik modernizálására, új tejhűtőtartályok vagy tejminőség-ellenőrző készülékek vásárlására pályázhatnak. A rendelkezésükre álló keretösszeg ez alkalommal 48 ezer lej. A másik kiírás a gyümölcs- és zöldségtermesztő, illetve -feldolgozó egyesületnek szól. A beruházás legtöbb 49 százalékára rúgó vissza nem térítendő támogatást közösségi konyhák felszerelésére, kukták, gyümölcsprések, különböző csomagolóanyagok, inox berendezések vásárlására, valamint a zöldségtermesztést segítő öntözőrendszerek kiépítésére fordíthatják. A megpályázható támogatási keretösszeg esetükben meghaladja a 108 ezer lejt. A pályázatokat a megyei önkormányzat vidékfejlesztési egyesülete december 14-ig fogadja, míg az elszámolások benyújtásának határidejét 2019. márciusának végéig szabták meg. (Hargita Népe/Gazdaélet)
Soha vissza nem térő lehetőségként, 100 százalékos vissza nem térítendő támogatást kínál a Hargita Megye Tanácsának Vidékfejlesztési Egyesülete, így gyakorlatilag ingyen juthatnak hozzá a gyergyóremetei tejporgyár kiterjedt tejbegyűjtő hálózatának egységeihez azok a gyergyói és Maroshévíz környéki gazdaegyesületek, amelyek hajlandóságot mutatnak a csarnokok felújítására és további rendeltetés szerinti működtetésére. A támogatásért nem is kell pályázni, csak partnerségi megállapodást kötni. (Hargita Népe/Gazdaélet)
Európa-bajnokságon díjazták a székely nyulakat. A Kisállat Európa-bajnokságot Dániában, Herningben rendeztek meg. Romániát összesen 182 nyúl képviselte, azokból pedig 20 példány székely nyúl volt. Európa legszebb székely nyulának Fazakas Alpár, belényesi tenyésztő nőstényét választották, amely 95,5 pontot kapott a maximális 100-ból, míg kollekcióban Deák Győző székelykeresztúrról végzett az élen: négy székely nyulával összesen 374 pontot szerzett meg a maximális 400-ból. A székely nyulak legközelebb a decemberben megrendezett magyar országos kiállításon lesznek láthatóak, majd azt követően Kézdivásárhelyen és Csíkszeredában is megmutatják állataikat a tenyésztők. Ugyanakkor az állattartók már készülnek, hogy a három év múlva az Ausztriában lévő Európa Kiállításon még nagyobb létszámban vehessenek részt székely nyulakkal. (Székelyhon/Gazdaélet)
A Brassóban élő, de bölöni és nagyajtai gyökerekkel rendelkező Pál Attila a gazdasága alapját képező telket 2007-ben vásárolta meg, később sikerült több, az övével szomszédos parcellára megegyeznie, így már közel harminc hektár összefüggő területen legelhetnek a bölények. A bölénytartásban üzleti lehetőséget látott. Úgy vélte, jó füvű legelőink nincsenek megfelelően kiaknázva juhok és tehenek legeltetésével, ráadásul azok felügyelete sokkal nehezebb, mint a magukat a természetben is könnyen megvédeni tudó bölényeké. A préri talán legtekintélyesebb tenyészállata, húsa koleszterinszegény, természetes ellenállósága miatt jóformán gyógyszer, és oltás nélküli tartása okán világszerte egyre többen vásárolják, meglehetősen drágán, továbbá trófeaként is remekül értékesíthető. A jó körülményeknek hála, ma már a borjakkal együtt harmincnyolcra nőtt a bölények száma, de a terület nagysága lehetővé teszi, hogy megkétszerezze az állományt. Pál Attilának számos terve van a jövőre nézve. Szeretné, ha látogatóközpontot sikerülne létrehoznia, ahol kisebb, akár szállást is kínáló vendégfogadó is helyet kapna, s ahol bölényhúsból készült ételeket lehetne megkóstolni. Érdeklődő már most is volna, az egyik közösségi oldalon külföldiek is jelezték, szívesen meglátogatnák, de erre még nincs lehetőség. Hiszi viszont, hogy előbb-utóbb eljön „a lesz” időszaka is. (Háromszék/Gazdélet)
Kerelőszentpálon épül az ország legnagyobb és Európa egyik legkorszerűbb takarmánykeverő üzeme. A gyárnak otthont adó, többemeletes toronyépületet felhúzták, elkészültek az alapanyag- és a készterméktároló síkraktárak is. Jelenleg a belső szerelési munkálatokat végzik, folyamatban van az irodaház építése. Ezzel párhuzamosan zajlik az alkalmazottak kiválasztása és a feldolgozandó gabona beszerzése. Várhatóan az év végéig befejezik a takarmánygyár építését, és jövő év elején tető alatt lesz az irodaház is. Párhuzamosan 6000 darabos óránkénti kapacitású szárnyasvágóhid épül az említett épületek szomszédságában. A beruházás értéke 8 millió euró, ennek egy része uniós finanszírozás. Mindemellett egy biomassza-erőművet is létesítenek, ami a vágóhídi hulladék, mezőgazdasági hulladék felhasználásával villamos energiát és hőenergiát biztosít a szomszédos beruházásoknak. A hosszú távú tervek között szerepel egy szárnyashús-feldolgozó üzem létesítése, így a gabonabegyűjtő központtal, a takarmánymalommal együtt egy komplex mezőgazdasági létesítmény lesz majd Kerelőszentpálon. (Népújság/Gazdaélet)
Várjuk véleményüket műsorainkkal kapcsolatban!
540445 Marosvásárhely, 1918 december 1 sugárút 109 szám,
e-mail: gazdaelet@marosvasarhelyiradio.ro
