GAZDAÉLET – A szülőföld hívó szava több, mint a gyors meggazdagodás
A 2021 június 1-én jelentkező műsor tartalma: Gazdahírek, A gyimesközéploki Tatros tejfeldolgozó és Értékesítési Szövetkezet újabb piacokon kínálja termékeit. László-Jeremiás Miklós titkárral beszélgetünk. A csíkszentdomokosi Közbirtokosság minden területét visszakapta, így hatékonyan tudnak gazdálkodni. A részletekről László Lajos elnököt kérdezzük. Majd a június elején esedékes növényvédelmi munkálatokra emlékeztetünk. A gazdasszonyoknak és a konyhában otthonosan mozgó férfiaknak hasznos tanácsokkal szolgálunk. Egyre többen fedezik fel a helyi termékeket. Gergely Zsolt csíkszentimrei fürjtenyésztővel készült interjúnk. Kipróbálta a külföldi életet, de a szülőföldön való boldogulást választotta a zetelaki Szőcs László gyümölcstermesztő és feldolgozó. Idén első alkalommal szervezik meg az Ákovita nemzetközi párlat- és Pálinkaversenyt Csíkszeredában. Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének az elnöke, az Ákovita nemzetközi párlat és pálinkaverseny főszervezője válaszol kérdéseinkre.
Gazdahírek
Szomorú képet fest a romániai mezőgazdaságról, hogy még mindig több mint hatszázezerre tehető azon gazdálkodók száma, akik kizárólag a megélhetésért művelik a birtokukban lévő, jellemzően kis méretű területeket. Gyakorlatilag ha nem művelnék földjeiket, elveszítenék az egyetlen forrást, melynek köszönhetően étel kerül az asztalukra. Sokatmondó az is, hogy ezek a kis területek adják a megművelhető romániai területek felét, miközben a termelésnek mindössze a 10-15 százalékát teszik ki. Az önellátó földművelés jellemzője, hogy a gazdák legfontosabb eszköze még mindig a ló és a kapa. Ez a kategória nem engedheti meg magának azt, hogy modern mezőgazdasági gépeket vásároljon, növelje a termelést, és értékesítse a megtermelt javakat. A közepes nagyságrendű területeket birtokló gazdák ennél jobb helyzetben vannak, ide sorolhatóak azok, akik legkevesebb 10, legtöbb 100-150 hektáron gazdálkodnak. Ők valamivel fejlettebb technológiát alkalmaznak, de számukra is a föld jelenti az egyetlen bevételi forrást. A legkevesebben – alig négyezren – azok vannak, akik már okos eszközöket használnak a földművelés során. (Főtér.ro/Gazdaélet)
Nem kell a kenyér drágulásától tartani a mezőgazdasági miniszter szerint. Tavaly, a válság kezdetén is kenyérár-növekedést jósoltak, mivel megakadt az ellátási lánc, Románia délkeleti részén pedig súlyos aszály volt, aminek következtében a gabonatermés 35-45 százalékkal csökkent. A várt drágulás azonban ennek dacára sem következett be. “Idén az időjárás kedvez a termesztőknek, és a búzapiac meglehetősen stabil” – magyarázta a miniszter, aki ezek fényében nem számít a kenyér drágulására. (Maszol.ro/Gazdaélet)
Újszerű, a háromszéki juhtenyésztők számára fontos vállalkozás indult Kovásznán. A város zabolai kijáratánál lévő kis üzemben gyapjú felhasználásával készítenek épületek hőszigeteléséhez használható anyagot. Az ötlet, az üzleti meggondolás külföldről jött. Már a tervezésnél fontos szempont volt, hogy vidéken sok a gyapjú, ráadásul a mellékterméket, amely pár évtizeddel ezelőtt még a juhtartás hasznának harmadát adta, jelenleg a juhászok nem tudják értékesíteni. A gyapjú ára manapság még a nyírás költségeit sem fedezi. Pillanatnyilag főként a Kovászna vonzáskörzetében megtermelt gyapjút vásárolják fel. Ha a tervezett ütemben indul be az üzlet, a felvásárlási körzetet is növelik, de begyűjtő központokat is működtetnének majd. Egyelőre bérelt helyszínen dolgoznak, több mint száz négyzetméter a hasznos felület. (Háromszék/Gazdaélet)
Új lakóval bővült a gyergyószentmiklósi Caritas Vidékfejlesztés tangazdasága: az igazi tehénhez megtévesztésig hasonlító műanyag változat azért „költözött be” az udvarra, hogy általa a diákok megismerkedhessenek a fejés, ezentúl pedig a sajt- és joghurtkészítés folyamataival. A tangazdaságba betérő gyermekcsoportok, családok egy egészségesebb életmód változatait ismerhetik meg a munkatársak segítségével. Az új programra diákcsoportokat, családokat várnak: hétfőn, szerdán és pénteken, előzetes jelentkezéssel lehet ellátogatni a tangazdaságba. (Szekely Gazda/Gazdaélet)
Közel másfél millió ember írta alá EU-szerte azt a kezdeményezést, ami a haszonállatok ketrecekben történő tartásának a tilalmát kéri az Európai Bizottságtól. A „Vessenek véget a ketrecek korának” címet viselő kezdeményezés a „Könyörület a Világ Gazdaságaiban” nevű civilszervezet gondozásában született, és az EU országaiban végzett kampányuk nyomán sikerült bőven túllépniük a Lisszaboni Szerződésben intézményesített „állampolgári kezdeményezés” elfogadásához szükséges 1 millió aláírást. A kezdeményezés benyújtása és befogadása még nem jelent automatikus kötelezettséget tényleges jogalkotásra, csupán válaszadási kötelmet ró az Európai Bizottságra. Az esetről beszámoló brüsszeli Politico szerint EU-szerte mintegy 300 millió haszonállatot tartanak ketrecben, ennek több mint fele – 180 millió egyeddel – tojótyúk, de 112 milliót elér a házi nyúl, 40 milliót a libák és a kacsák száma is. A kezdeményezést elindító civil szervezet jelenleg 2027-es átmeneti idővel számol, ekkora szeretnék elérni a ketreces állattartás több lépcsős kivezetését. (mezogazda.hu/Gazdaélet)
Várjuk véleményüket műsorainkkal kapcsolatban!
540445 Marosvásárhely, 1918 december 1 sugárút 109 szám,
e-mail: gazdaelet@marosvasarhelyiradio.ro
