GAZDAÉLET – A sok pénz helyett az itthonmaradást választották
A 2018 június 12-én jelentkező műsor tartalma: Gazdahírek, Jó áron lehet értékesíteni a biomézet. Bordi Jenő Csaba havadtői méhésszel beszélgetünk. Majd a június közpén esedékes növényvédelmi munkálatokra emlékeztetünk. A gazdasszonyoknak és a konyhában otthonosan mozgó férfiaknak hasznos tanácsokkal szolgálunk. Ha nincs kinek átadni, egy idő után az idősebb gazdák kénytelenek felhagyni a gazdálkodással. A csekefalvi Vadász Benedeknél jártunk. Örömmel tölti el az embert, amikor huszonéveiben járó fiatalok a gazdálkodás mellett döntenek. Zsombori István fiatal korondi gazdálkodó is közéjük tartozik. Őt kérdezzük. Ezt követően a marosvásárhelyi piaci árakat ismertetjük. Majd elköszönés előtt műsorajánlóval jelentkezünk.
Fotó: Sármási-Bocskai János/Gazdaélet
Gazdahírek
Romániában aggasztó a külföldiek földvásárlása, Háromszéken viszont helyiek kezében vannak a termőföldek. Az ország tíz millió hektárnyi termőföld területének egyharmada külföldiek tulajdonába került. Egy törvénytervezet előírná, hogy a gazdát cserélt területet az új tulajdonosnak 15 évig meg kellene tartania, azon kizárólag mezőgazdasági tevékenységet végezhetne, ha pedig ezidő alatt mégis el akarná adni, akkor azt csak az állam vásárolhatná meg. Kovászna megyében 186.000 hektárnyi termőföld van, ezek többsége helyi gazdák tulajdonában, mutatott rá Könczei Csaba. A Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője szerint a térségre jellemző „nadrágszíj” parcellák nem vonzóak a külföldiek számára. A helybéli nagygazdáknak viszont nagy a „földéhsége”, felvásárolják az általuk bérelt vagy szomszédos területeket, így biztosan helyi kézben maradnak a földek. Könczei Csaba szerint le kellene lassítani a felvásárlások ütemét, hogy megmaradjon egy egészséges arány a nagybirtokosok, illetve a kis és közepes gazdák között. Tavaly Háromszéken 837 földeladás történt, ezek során 1857 hektár terület cserélt gazdát, és csupán 148 esetben érvényesítette valaki elővásárlási jogát, legtöbb esetben a bérlők vásárolták meg az általuk megművelt területet. Nehéz meghatározni a háromszéki földek árát, hiszen óriásiak az árkülönbségek. Tavaly a legkisebb négyzetméterenkénti ár 5 bani volt, míg legdrágábban 45 lejért cserélt gazdát egy négyzetméternyi mezőgazdasági terület. (Kovács Zsolt)
Levélben fordult a mezőgazdasági miniszterhez a Hargita megyei tanácselnök, Borboly Csaba a szöcskeinvázió kapcsán. A Gyergyói-medencében az elmúlt hetekben lezajlott, népiesen szöcskeinváziónak nevezett természeti jelenség alkalmával bebizonyosodott, hogy a szakhatóságok felkészültségében nem a szakmai tudás, hanem a beavatkozási módszertan, eljárás hiánya volt tapasztalható, ugyanakkor érezhető volt a szakhatóságok közötti együttműködés hiánya, így fordulhatott elő, hogy az úttesten elgázolt rovarok teteme által képzett nyálkás réteget nem takarították le időben. Az is kiderült, hogy nem megfelelő a lakossági tájékoztatás a szakhatóságok részéről. A miniszternek küldött átiratban kérik a szaktárca vezetőjét, hogy állítsák le, ne rendeljék el a legelők permetezését, valamint szakemberek bevonásával mérjék fel a legelőkön és kaszálókon okozott kárt. Továbbá csak abban az esetben hagyjanak jóvá vegyi beavatkozást, ha jelentős kár várható a mezőgazdasági ültetvényeken, valamint kárpótolják azokat a legelő- és kaszálótulajdonosokat, akiket a szöcskejárás következtében jelentősebb kár ért. (Híradó/Gazdaélet)
Az Európai Bizottság javaslatot terjesztett elő annak érdekében, hogy megállítsa és visszaszorítsa a vadon élő beporzó rovarok előfordulásának és sokféleségének hanyatlását. Az intézkedés azért különös jelentőségű, mert a beporzó rovarok körében 10-ből egy faj a kihalás szélére került, a méh- és lepkefajoknak pedig mintegy harmada esetében a populáció csökkenése figyelhető meg. Az előterjesztett uniós kezdeményezés hosszú távú, a 2030-ig tartó időszakra szóló célok megvalósítását szolgálja, de számos rövid távon, 2020-ig végrehajtandó intézkedést is tartalmaz. 2020 végéig az uniós bizottság egyebek mellett át fogja tekinteni a végrehajtás terén elért előrehaladást, és szükség esetén további intézkedésekre tesz majd javaslatot. A beporzás létfontosságú természeti folyamat, amelyben a rovarok játsszák a főszerepet, közülük is elsősorban a méhek és a zengőlegyek, valamint a pillangók és a lepkék, egyes bogarak és más repülő rovarok. Az Európai Unió éves mezőgazdasági termelésének jelentős, közel 15 milliárd euró összértéket képviselő hányada tulajdonítható közvetlenül a beporzó rovarok teljesítményének. Az intézkedésre a biológiai sokféleség, a mezőgazdaság és az élelmezésbiztonság érdekében van szükség. (MTI)
Elrendelte Magyarországon a Genezis feliratú, Romániából származó Adengo kukorica gyomirtó szer kivonását a kereskedelmi forgalomból a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A hatóság megtiltotta a szer forgalomba hozatalát, valamint felhasználását, mert a készítmény hatóanyag-tartalma jelentősen eltér az engedélyezettől, így hatékonysága nem megfelelő. A visszavont terméket 2018. február 15-én gyártották, gyártási száma EV56008965, 5 literes kiszerelésű és a magyar címke alatt román címke látható. Az Adengo gyomirtó szert takarmány- és silókukoricában magról kelő egy- és kétszikű gyomok irtására használják. A készítmény hatékonyságát termelői panaszbejelentés alapján kezdte el vizsgálni a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal. A Nébih laboratóriumában végzett vizsgálatok igazolták, hogy a készítmény hatóanyag-tartalma jelentősen eltér az engedélyben foglaltaktól. A Nébih figyelmezteti a termelőket, hogy a megadott azonosítókkal rendelkező terméket ne használják fel, hanem vigyék vissza a vásárlás helyére! Az intézkedés jelenleg kizárólag a fentiekben ismertetett konkrét tételt érinti. (Hargita Népe)
Mindössze egyetlen, kevésvérűségben szenvedő lovat talált eddig a Hargita megyei állományból február–március között begyűjtött vérminták bevizsgálása során a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság. Dr. Ladó Zsolt megyei főállatorvos elmondta, az anémiás állatra egy maroshévízi gazdaságban bukkantak, a továbbfertőzés megelőzése érdekében pedig a kevésvérűségben szenvedő hátast – a törvényes előírásoknak megfelelően – vágóhídra küldték. A ló gazdáját az állat aktuális piaci értékén kártalanítják. (Hargita Népe/Gazdaélet)
Jóval a június végi határidő előtt kiürült – pontosabban a benyújtott pályázatok finanszírozási igénye alapján kétszeresen is elkelt – a gyümölcstermesztési projektek támogatására fordítható pénzalap – közölte a Vidéki Beruházásokat Finanszírozó Ügynökség (AFIR). Az aktuális Országos Vidékfejlesztési Program (PNDR) szakágazati, 4.1a alintézkedésén összesen 85 millió euró vissza nem térítendő uniós támogatást kínáltak a pályázók számára, ehhez képest a március végéig beérkezett 291 projektben a kedvezményezettek tervezett beruházásaikhoz az AFIR-tól több mint 170 millió euró értékben igényeltek társfinanszírozást. A 4.1a alintézkedés keretében a pályázók kifejezetten gyümölcsösök és faiskolák létrehozására, régi ültetvények frissítésére, újratelepítésére és a gyümölcstermeléshez kötődő beruházásokra, gépek, berendezések vásárlására kérhetnek támogatást. (Hargita Népe)
1023 munkahelyet kínál az Európai Gazdasági Közösség Munkáltatói Szervezete, az EURES Románia hálózaton keresztül, legtöbbet Ausztriában. Németországban 291 munkahelyet ajánlanak, zömében mezőgazdasági tevékenységekre, ugyanebben az ágazatban Hollandia 270 állást kínál. Gheorghe Ștef a Maros Megyei Munkaerő-foglakoztatási Ügynökség vezetője elmondta, az érdeklődőknek, az EURES képviseleti irodán keresztül tájékoztatást nyújt a munkaügyi hivatal. Az irodai alkalmazott segít a szükséges önéletrajz összeállításában. Jelentkezni online is lehet az eureseuropa honlapon. Az Európai Gazdasági Közösség lengyelországi, norvégiai, máltai és magyarországi munkahelyeket is kínál. (Híradó/Gazdaélet)
Várjuk véleményüket műsorainkkal kapcsolatban!
540445 Marosvásárhely, 1918 december 1 sugárút 109 szám,
e-mail: gazdaelet@marosvasarhelyiradio.ro
