GAZDAÉLET – A minőségnek ára van
A 2020 február 11-én jelentkező műsor tartalma: Gazdahírek, Az állattenyésztők fontosnak tartják a genetikai állomány javítását. A kápolnásfalusi Bálint Ignác szarvasmarha-tenyésztőt kérdezzük. A jó minőségű gabonát lehet értékesíteni. A szentivánlaborfalvi Tomos-Ilkei József válaszol kérdéseinkre. A gazdasszonyoknak és a konyhában otthonosan mozgó férfiaknak hasznos tanácsokkal szolgálunk. Sikertörténetünkben a székelydobói Dobai Jánost és vállalkozását ismerhetik meg. Február 27-e és 29-e között Csíkmadarason III. alkalommal szervezik meg a kertészeti szakmai napokat. János Ferdinánd kertészmérnökkel, a kertészeti napok főszervezőjével beszélgetünk. Ezt követően sorsolunk a hűséges hallgatóink között, de ismertetjük a marosvásárhelyi piaci árakat is. Elköszönés előtt műsorajánlóval jelentkezünk.
Gazdahírek
Az állattenyésztők elégedetlenségüknek adnak hangot, ugyanis az állatlétszám után járó támogatás referenciadátumát a 2014–2020-as időszakra 2013. január 31-ére szögezték le. Ez azt jelenti, hogy többek között a szarvasmarha-tenyésztők ezen a dátumon lejelentett állatlétszámnak megfelelően kérték és kapták az egy főre járó uniós támogatást. Azok a tenyésztők, akik időközben eladták a borjakat, a lejelentett létszámnak megfelelően számolták el a finanszírozást, míg azok, akik vásároltak állatot, nem vehettek fel támogatást a gazdaságot gyarapító új állatért. Adrian Oros agrárminiszter megígérte, hogy a 2021–2027-es új vidékfejlesztési stratégiában minden év január elseje lesz a referenciadátum, így évente tudják lejelenteni a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségnek (APIA) az állatállomány mozgását, s ekkor a reális állatlétszámnak megfelelően számíthatják ki a támogatást az APIA szakértői. Ez elsősorban a szarvasmarha-tenyésztőkre vonatkozik, de ugyanúgy érinti a juhtenyésztőket, hiszen ezen a téren gyakoribb a létszámváltozás, és több állatról van szó. Az ügy nem új keletű. Petre Daea korábbi miniszter módosította a 2015-ben kibocsátott 3-as számú sürgősségi kormányrendeletet a 2018-ban megjelent 146-os törvénnyel, aminek alapján a referenciadátumot január elsejére helyezték át, az APIA-nak ennek megfelelően kellett volna átutalnia a támogatást, azonban az Európai Bizottság szakértői megóvták a döntést, mivel úgy ítélték meg, hogy Románia ezáltal megszegte az uniós jogszabályokat, így visszakozni kellett, és az APIA továbbra is fizette a támogatást azoknak is, akik már nem tenyésztettek állatot. (Népújság/Gazdaélet)
Januárban a négyzetméterenkénti átlagos havi csapadékmennyiség alig 1 liter volt Hargita megyében. A hótakaró nélkül telelő őszi vetésekben egyelőre minimális fagykárokat észlelnek, a növénytermesztési szakemberek inkább az egyre súlyosbodó vízhiányra figyelmeztetnek. Hargita megyében az ősz folyamán kenyérnek való búzát 13.500 hektáron, rozsot közel 500 hektáron, tritikálét 750 hektáron, őszi árpát pedig 650 hektáron vetettek a gazdák. Az őszi árpa egyébként terjedőben van, az éghajlat változása, az enyhébb telek miatt a növénykultúra immár Csíkban is egyre több helyen feltűnik, akárcsak a repce, amelyet szintén próbálnak meghonosítani a termelők. (Hargita Népe/Gazdaélet)
Adáskörzetünkben is elkezdődött a lovak kötelező vérvizsgálata és lépfene elleni oltása. A lovak vérvizsgálata évente kötelező, ilyenkor minden hat hónapnál idősebb állattól vérmintát vesznek, és beoltják lépfene ellen. A levett vérmintákat eljutatják a megyei Állategészségügyi Igazgatósághoz, ahol a laboratóriumi ellenőrzést követően megközelítőleg két hét múlva derül ki, hogy van-e kevésvérűséggel fertőzött ló. Ha rendellenességet találnak, akkor az adott állatból újabb vérmintát vesznek, és elrendelik a háromhavonta kötelező vizsgálatot minden ló esetében. A betegség nemi úton és a legyek által terjed, a lóra nézve halálos kimenetelű, az emberekre nem veszélyes, a fertőzött állat feldolgozott húsa ugyanakkor fogyasztható. Az érintett gazdát az állam kártalanítja, a ló piaci értékét megtérítik neki. Amennyiben valamelyik lótartó nem tesz eleget ezen kötelezettségének, felszólítják, de ha az újabb időpontban sem viszi vérvizsgálatra az állatot, büntetést is kiróhatnak számára. (Székelyhoz/Gazdaélet)
Kilencszáz betöltetlen állásra keresnek munkásokat Spanyolországba az EURES hálózaton keresztül. Jelentkezni március elsejéig lehet. Mezőgazdasági munkára hatszáz személyt és 150 házaspárt – 18–50 év közöttieket – keresnek. Mezőgazdasági munkára alkalmas, tavaszi és nyári hőségben melegházakban málna-, szeder-, áfonya- és eperszedésben tapasztalattal rendelkező személyek jelentkezését várják. A munkavállalókkal 3, 6 vagy 9 hónapos munkaszerződést kötnek, 15 napos próbaidővel. A szerződések 2020. március elsejétől lesznek érvényesek. A kollektív munkaszerződés értelmében naponta 6 és fél órát kell dolgozni, félóra ebédszünet, a spanyol nyelv ismerete nem feltétel. A napi bruttó bér 42,90 euró, ebből a nettó 39,33 euró, a jövedelmet bankkártyára utalják. Az idény végén bónuszként a cég 0,70 eurócentet fizet napjára az újonnan érkezett munkásoknak, a visszatérő alkalmazottaknak pedig napjára 0,80 eurócentet, a pluszórák értéke bruttó 6,67 euró/óra. A munkáltató ingyenes szállást biztosít, az áram, víz és gáz használatáért, a szemét-elszállításért naponta 1,73 eurót számítanak fel. Az odautazás árát a cég kifizeti, de ha a szerződésben rögzített két hónapos időtartamot a munkavállaló nem tartja tiszteletben, az utolsó fizetéséből az összeget levonják. A Romániába való visszautat a munkavállaló maga fizeti majd. Azok a Maros megyei jelentkezők, akik eleget tesznek az elvárásoknak, és nyilvántartásba szeretnének kerülni a külföldi munkára, a Maros Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökség (AJOFM) Marosvásárhely, Iuliu Maniu utca 2. szám alatti székhelyén, az EURES-tanácsadónál jelentkezhetnek, vagy a 0265-266-553, 0265-269-247-es telefonszámok 109-es mellékszámán. (Népújság/Gazdaélet)
Február 15-én immár VII. alkalommal tartják meg Csíkszentmiklóson a kolbászfesztivált. Idén is várják a szervezők a jelentkező csapatokat belföldről és határon túlról is. (Gazdaélet)
Február 29-én Nyárádszeredában a városi művelődési házban és annak előterében szervezik meg az immár hagyományossá vált kertésznapot. A kiállításra várják a legkülönfélébb kertészeti szaporítóanyagot, időszerű kertészeti, szőlészeti, méhészeti és mezőgazdasági terméket, kelléket, kisgépet előállító/forgalmazó cégeket és magántermelőket. A kertésznap keretében gyümölcstermesztési, szőlőtermesztési, zöldségtermesztési, növényvédelmi és virágkötészeti tanácsadási lehetőséget is igénybe vehetnek az érdeklődők. (Közlemény)
Várjuk véleményüket műsorainkkal kapcsolatban!
540445 Marosvásárhely, 1918 december 1 sugárút 109 szám,
e-mail: gazdaelet@marosvasarhelyiradio.ro
