GAZDAÉLET – A mezőgazdaságból is lehet élni
A 2019 február 5-én jelentkező műsor tartalma: Gazdahírek, Mintagazdaságokat díjaztak Szépvíz községben. Ferencz Tibor polgármestert kérdezzük. A homoródszentpáli közbirtokosság nagyban támogatja a közösséget. Csáki Lajos elnökkel beszélgetünk. A gazdasszonyoknak és a konyhában otthonosan mozgó férfiaknak hasznos tanácsokkal szolgálunk. Jól jön a támogatás a gazdálkodóknak. A küsmödi Gellérd-Székely Zsoltnál jártunk a Gazdaélet mikrofonjával. A fakanál készítésének is megvannak az aranyszabályai. A kőrispataki Istók Márton válaszol kérdéseinkre. Méhészkedő hallgatóinkat a februári tennivalókra emlékezteti Bordi János havadtői méhész. Ezt követően sorsolunk a hűséges hallgatóink között, de ismertetjük a marosvásárhelyi piaci árakat is. Elköszönés előtt műsorajánlóval jelentkezünk.
Gazdahírek
Megjelent az afrikai sertéspestis Sepsiszentgyörgyön. Az őrkői kőbánya környékén két kidobott sertéstetemben igazolták a vírus jelenlétét a hatóságok. A sepsiszentgyörgyi Kender utcában lakó család már közel egy éve nevelte a disznókat, amelyek nem voltak hivatalosan bejelentve, nem volt azonosító fülszámuk. Az állatokat többnyire szeméttárolókból származó ételmaradékokkal etették. A család a két elhullt disznót még múlt kedden dobta ki az őrkői kőbánya környékén, a hatóságok csütörtökön találták meg a tetemeket, azokból vért vettek és beigazolódott, hogy afrikai sertéspestis miatt hullottak el. A fertőzés megjelenésének körülményeit az állategészségügyi hatóság és a rendőrség is vizsgálja, és felhívják a figyelmet, hogy az elhullott állatok tetemének kidobása bűncselekménynek minősül. A hatóságok a sepsiszentgyörgyi Őrkő negyed 3 kilométeres körzetében védelmi övezetet alakítottak ki, 10 kilométeres körzetben felügyeleti övezet van érvényben. Ebben a térségben a fertőzés gyanús sertéseket feláldozzák, ezekért az állam kárpótlást fizet. Sikó Barabási Sándor főállatorvos felszólítja a gazdákat, hogy minden megbetegedést, vagy sertéspusztulást azonnal jelentsenek, illetve kéri a lakosságot, hogy működjenek együtt a hatóságokkal a fertőzés megfékezésében. Sikó Barabási Sándor emlékeztet, hogy az afrikai sertéspestis embereket nem veszélyeztet, a fertőzés a házi és vaddisznók esetébe okoz megbetegedést. (Kovács Zsolt)
Előfordulhat, hogy Romániába is került a lengyelországi vágóhídról származó, rossz minőségű húsból – állítja az Euronews. Napokkal ezelőtt robbant ki a botrány, mikor egy lengyel tévéadó bemutatta azokat a rejtett kamerás felvételeket, amelyek igazolták, hogy egy lengyelországi vágóhídon beteg szarvasmarhákat dolgoznak fel. Előfordulhat, hogy kilenc uniós tagállamba, Észtországba, Finnországba, Franciaországba, Magyarországra, Litvániába, Portugáliába, Spanyolországba, Svédországba és Romániába került a beteg állatok húsából. Felszólították az érintett országok hatóságait, hogy azonnal intézkedjenek, és vonják be az üzletek polcairól a lengyelországi vágóhídról származó hústermékeket. Lengyelországban bűnvádi eljárást indítottak a vágóhidat üzemeltetők ellen, illetve az ország összes vágóhídján ellenőrzéseket rendeltek el. Az Eurostat adatai szerint Lengyelország az Európai Unió hetedik legnagyobb marhahús-előállítója. 2017-ben több mint 550 ezer tonna marhahús és abból készült termékek hagyták el a lengyel üzemeket. (Rador/Kolozsvári Rádió)
Drágulnak a termékek és szolgáltatások, beleértve az élelmiszert is – mondják a hústermelők. Dragoș Frumosu élelmiszeripari illetékes szerint a külföldről behozott élelmiszerért 8 százalékkal kell majd többet fizetni. Ez súlyos következményekkel járhat, mivel jelenleg az országba érkező élelmiszer a teljes készlet több mint felét teszi ki. A szakemberek szerint az áruházakban és piacokon kínált zöldség és gyümölcstermékek 85 százalékban importból származnak, ugyanakkor a behozott tejtermék és marhahús mennyiség meghaladja a teljes mennyiség 25 százalékát. A Romániai Hústermelők Egyesületének alelnöke Dana Tănase szerint, 2018 első 10 hónapjában az Európai Unió területéről 30 százalékkal több hústerméket hoztak be az országba, mint 2017 azonos időszakában. A szakemberek szerint jelenleg a román hústermékek drágábbak a külföldieknél, ami ugyancsak kedvezőtlen hatást gyakorol a hazai hústermékek értékesítésére. (Digi24)
A korábbi években nagy sikernek örvendő „paradicsom-program” sikerén felbuzdulva a mezőgazdasági minisztérium a fokhagyma termesztését támogató program indítását jelentette be. A támogatás értéke 1000 euró lesz hektáronként. A programban részt venni kívánó gazdák a megyei mezőgazdasági igazgatóságoknál iktathatják támogatási kérelmeiket, a határidő május 15-e. Azok a termelők számíthatnak a támogatásra, akik legkevesebb 3000 négyzetméteren termelnek fokhagymát és egy hektárról legkevesebb 5000 kilogramm fokhagymát értékesítenek hivatalos formák között. A fokhagyma termesztési technológiája nem követel nagy anyagi befektetést, a munkafolyamat egészében gépesíthető. A nagybani hagymatermelők különösebb erőfeszítés nélkül állhatnak át a fokhagyma termelésére. (Háromszék/Gazdaélet)
Helyi tejtermelői lánc létrehozására irányuló pályázatot nyert a LAM Alapítvány a Vidéki Beruházásokat Kifizető Ügynökségtől (AFIR). A Helyi termékpiac létrehozása Illyefalva–Sepsiszentgyörgy–Uzon kistérségben, rövid ellátási lánc kialakítása érdekében című projekt célja egy olyan közvetlen tejtermelői lánc felépítése, melyen keresztül a tejtermelő gazdától, egy helyi tejfeldogozó kisüzemen keresztül közvetlenül jutnak el a tejtermékek a fogyasztóhoz háromszéki boltok és panziók segítségével. A pályázatot a 2014–2020-as Vidékfejlesztési Terv keretében az Országos Vidékfejlesztési Program finanszírozza, összértéke 365 857 lej, amelyből a vissza nem térítendő támogatás értéke 349 089,94 lej. A partnerségnek négy tagja van, a LAM Alapítvány mellett az illyefalvi Muntyán Gyula magánvállalkozó tejtermelő gazdasága mint nyersanyag- (tej) beszállító, az ugyancsak illyefalvi Meotis Kft. mint a hálózat termékeit előállító tejfeldolgozó üzem, valamint a bikfalvi Téglás Panzió mint közvetlen értékesítési pont. (Háromszék/Gazdaélet)
Megnyerte Közép-Kelet Európa legnagyobb pálinkafőző versenyét a Potio Nobilis. A sepsiszentgyörgyi cég párlatait öt ország több mint kétezer mintája közül választották a legjobbnak. A Potio hat Champions díjjal és 12 aranyéremmel elnyerte az év legjobb kereskedelmi főzdéje címet a Quintessence tizedik kiadásán. A Kárpát-medence legnagyobb és legrangosabb pálinkaversenyét évente, a Miskolc közelében lévő Ongán tartják. A verseny idei, tizedik kiadásán a részvétel minden korábbi rekordot megdöntött. (Hirmondó.ro/Gazdaélet)
Új mezőgazdasági építészet Székelyföldön címmel tartanak műhelygyakorlatot február 7-én 13 órától Csíkszeredában a Sapientia EMTE-n. A meghívott gazdák és szakemberek segítségével áttekintik melyek a mezőgazdasági épületekkel szemben támasztott igények: a gazda szemszögéből, az állatjólét szempontjából, a jogszabályok oldaláról valamint a településképbe és tájképbe illeszkedés szempontjából. A részletes program az Agri-Cultura-Natura Transylvaniae Egyesület facebook oldalán érhető el. (Gazdaélet)
Február 23-án immár 6. alkalommal szervezik meg a csíkszentmiklósi Kolbászfesztivált. Ez egy szép hagyomány, amely a kolbászkészítés köré épül. Lesz disznóvágás, kirakodóvásár de néptánc és kézügyeségi programok is várják a kicsiket és nagyokat. (Gazdaélet)
Várjuk véleményüket műsorainkkal kapcsolatban!
540445 Marosvásárhely, 1918 december 1 sugárút 109 szám,
e-mail: gazdaelet@marosvasarhelyiradio.ro
