GAZDAÉLET – A befektetett munka megtermi gyümölcsét
A 2020 július 14-én jelentkező műsor tartalma: Gazdahírek, Árvízvédelmi rendszert szeretnének kiépíteni a gyergyószárhegyi káposztatermelők. Lukács Géza zöldségtermesztővel, a Gyergyószárhegyi Káposztatermesztők Egyesületének az elnökével beszélgetünk. Majd a július közepén esedékes növényvédelmi munkálatokra emlékeztetünk. A gazdasszonyoknak és a konyhában otthonosan mozgó férfiaknak hasznos tanácsokkal szolgálunk. Megéri foghagymatermesztéssel foglalkozni. A mezőmadarasi Balázs Emese válaszol kérdéseinkre. A kőrispataki szalmából készült tárgyakat sokfele ismerik. Csetri Lehel Csongort kértük mikrofon elé.
Gazdahírek
23 millió lej a júniusi áradáskárok értéke Hargita megyében. A szüntelen esőzések idején összesen 38 községben és városban pusztított a lezúduló víz, ehhez – helyenként átfedésekkel – hozzájön még 22 település, ahol mezőgazdasági károkat jegyeztek. A legnagyobb értékű károkat – összesen 13,5 millió lejt – a megyei tanács ügykezelésébe tartozó megyei utakban, pallókban, hidakban okozták az áradások. A mezőgazdasági területekben sok esetben csak részleges károk, illetve nem minden esetben maradandó terméskárok keletkeztek. Legnagyobb mértékben a patakok, folyók mentén fekvő kaszálókon, legelőkön okoztak veszteségeket az áradások megyeszerte, a felmérés szerint 16 községben, összesen 144 hektáron. Második helyen a cukorrépaföldek álltak: 39 hektáron jegyeztek részleges, mintegy 25 százalékos veszteségeket a felmérés során. A búzaföldeket, illetve zöldségeseket egyaránt 9–9 hektáron öntötte el a víz az említett időszakban, a pityókaföldeket összesen 8 hektáron érintették az áradások, a lucernásokat 3,7 hektáron, a kukoricaföldeket pedig 1,3 hektáron. Noha a károk összértéke 201.496 lej, a helyzet megyeszerte nem egyértelműen rossz, hiszen sok növénykultúra a sok csapadéknak köszönhetően nagyon szépen fejlődik a korábbi elhúzódó aszályos időszakot követően. (Székelyhon/Gazdaélet)
Több mint 34 ezer gazda által megművelt összesen mintegy 1,16 millió hektárnyi termőterületet sújtott a szárazság Romániában. A kártérítések kifizetését szeptember elejére ígéri a kormány. A búza és a rozs esetében hektáronként 925 lej kártérítést adnak, a tritikáléra 805 lej, az árpára 912 lej, a sörárpára 951 lej, a zabra 772 lej, a repcére pedig 1002 lej igényelhető hektáronként. Összesen 1,15 milliárd lejt szán a kormány kárpótlásokra, az igényléseket augusztus 14-étől kezdődően lehet benyújtani a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) kirendeltségeihez. (Krónika/Gazdaélet)
A mostani nehéz időszakban is élvezhetik a gazdák az Európai Bizottság védelmét, így megkaphatják mezőgazdasági támogatásaikat azok is, akik nem tudták betartani a szubvenciók folyósításának a követelményeit. A gazdák attól félnek leginkább, hogy a rendkívüli időjárási viszonyok miatt nem tudják teljesíteni a zöldítési kifizetés követelményeit, melynek egyik feltétele a kultúrák változatosságának a biztosítása. A tavalyi mezőgazdasági kampányban a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség hektáronként 59,32 eurót (281,74 lejt) fizetett zöldítési támogatásként. (Háromszék/Gazdaélet)
Brüsszel beleegyezését kéri a mezőgazdasági minisztérium ahhoz, hogy állatonként 100 euró, de farmonként 7 ezer eurónál nem nagyobb rendkívüli támogatásban részesítse a koronavírus-járvány miatt bevételeiktől eleső hazai szarvasmarhatartókat. A pénzt öt jószágnál nagyobb, termelésellenőrzés alatt álló tej- és húsmarhaállományaikra igényelhetik majd a gazdák. A kormány és a mezőgazdasági minisztérium az elmúlt hónapok alatt elégtelenre vizsgázott, hisz gyakorlatilag semmit sem tett a bajba kerül mezőgazdászok problémáinak kezelése érdekében. A mezőgazdasági tárca vezetőjének hatékonyabban kellene kihasználnia az uniós támogatási rendszer fellazításával kínálkozó lehetőségeket.
A rendelkezésre álló uniós alapokból egy azonnali, egyszeri támogatást kellene jóváhagyni az állattartók megsegítésére. Hisz azok a gazdák, akiknek megvan az állatállománya, nem fogják butaságokra költeni a segítségként felajánlott pénzeket. Ugyanakkor tavasszal a jövedelemkiesés nagyon sok ágazatot sújtott, a zöldségtermesztők, a virágtermelők, a kertészetek mind-mind értékesítési gondokkal küzdöttek. A szárazság nyomán is azonnal támogatásokat kellett volna jóváhagyjanak és kifizessenek. Pár ezer eurós támogatással a gazdákat már ki lehet a nehéz helyzetből húzni. Óriási problémák vannak makroszinten a sertéságazatban is, a jelenlegi liberális miniszter nem tudja vagy nem akarja elindítani azokat a programokat, amiket szociáldemokrata elődje elfogadott a kocákra és a malacnevelő farmokra, ezért folyamatosan importálunk. A családi gazdaságokat sem tudják megerősíteni, félnek attól, hogy határozottabb lépésekkel a hegyvidéki farmokat 20-50 hektár körül, a síkvidékieket pedig 500 hektár környékén konszolidálják. Félnek bevezetni a területtulajdonlásra egy olyan felsőkorlátot, mely magánszemélynek nem engedné, hogy 500 vagy 1000 hektárral nagyobb földterülete legyen. (Székely Gazda/Gazdaélet)
Az induló fiatal gazdálkodók támogatásáról szóló 6.1-es intézkedést is megnyitja a pályázók előtt a Vidéki Beruházásokat Finanszírozó Ügynökség – jelentette be Adrian Oros mezőgazdasági miniszter. A sokak által várt kiírásra július 15. és október 15. között fogadják a pályázatokat. A 6.1-es intézkedésre üzleti terveikkel azok a gazdálkodók pályázhatnak, akik a támogatási igénylés benyújtásának pillanatában nem töltötték be 41. életévüket, először vállalják a gazdaság üzletszerű vezetését és megfelelő szakképesítéssel is rendelkeznek. A fiatal gazdák támogatására ezúttal 42,68 millió eurót különítettek el, amiből 20 millió eurót a külföldről hazatelepülő, gazdálkodásba fogó, vidéki életet választó fiatalok ösztönzésére szánnak. (Székely Gazda/Gazdaélet)
Szarvasmarhából hivatalosan 196.037-at vágtak le tavaly, ami 15,9 százalékos csökkenést jelent a 2018-as 233.142-höz képest. Emellett 3.921.418 sertést vágtak le a hazai vágóhidakon tavaly, 8,1 százalékkal kevesebbet, mint az előző évben. A juh- és kecskevágások száma 0,5 százalékkal esett vissza. Kizárólag a szárnyasok esetében tapasztaltak előrelépést tavaly. Baromfiból több mint 280 milliót vágtak, ami 6 százalékos növekedést jelent 2018-hoz képest. A feldolgozó egységekből, gyűjtőközpontokból és mezőgazdasági termelőktől begyűjtött tej mennyisége összességében 0,2 százalékkal csökkent tavaly, a tehéntejé viszont növekedett 0,4 százalékkal. A begyűjtött 1.161.179 tonna tejből 1.125.300 tonna tehéntej volt, 1.207 tonna bivaly, 12.963 tonna kecske, 21.709 tonna pedig juh. A tejtermékek terén a legnagyobb növekedést a fogyasztói tej esetében mérték, ebből 329.677 tonnányit állítottak elő, ami 7,7 százalékkal több az egy évvel korábbi értéknél. Emellett 225.152 tonna savanyított tejet (joghurtot, ivó joghurtot, aludttejet stb.), 96.402 tonna sajtot, 66.904 tonna tejfölt, 10.649 tonna vajat, 9.784 tonna olvasztott sajtot és 1.541 tonna tejport állítottak elő tavaly az országban. (Székelyhon/Gazdaélet)
A francia Lactalis tejtermékgyártó augusztus végéig bezárja a Dorna Lactate leányvállalatának Dealu Floreni és a Vatra Dornei településeken működő feldolgozóit. A Dorna Lactate sajtóinformációk szerint 2018 végén 410 személyt foglalkoztatott. A franciák 2008-ban vásárolták meg a Dorna Lactatet, amely a LaDorna márkanevű tejtermékeket gyártja. A moldvai leányvállalatnak a Konstanca megyei Kogălniceanuban is volt üzeme, amelyet 2018-ban zártak be. A vállalat továbbra is forgalmazni fogja a LaDorna termékeket, amelyeket a Fehér megyei Albalact üzemükben és a Covalact sepsiszentgyörgyi gyárában állítanak elő. A Lactalis kiterjedt portfólióval rendelkezik a romániai piacon, ahova 2008-ban lépett be a Dorna Lactate megvásárlásával. 2016 elején megvásárolta az addig hazai tulajdonban levő gyulafehérvári Albalactot, valamint ugyanazon év végén egy amerikai befektetői alaptól a csíkszeredai tejfeldolgozót is irányító háromszéki Covalactot. A francia csoportnak Romániában összesen 2300 dolgozója van, és hét gyárban hét különböző márkanevű tejtermékeket állítanak elő (LaDorna, Albalact, Covalact, Zuzu, Fulga, Rarăul, Poiana Florilor). A csoport évente mintegy 250 millió liter tejet gyűjt be a hazai tejtermelőktől, évente 200 ezer tonna tejterméket értékesít, éves árbevétele pedig eléri a 250 millió eurót. (Székely Gazda/Gazdaélet)
A kiskereskedelmi forgalom volumene Romániában májusban 18,5 százalékkal nőtt áprilishoz képest, a kiigazított érték szerint a bővülés 20,2 százalékos volt. Az egy évvel korábbihoz képest azonban a forgalom 5,3 százalékos, szezonális és naptárhatással kiigazítva 1,2 százalékos csökkenést mutat. Az idei első öt hónapban a nyers adatok szerint 0,1 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene Romániában a tavalyi azonos időszakhoz mérten, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva a bővülés 0,6 százalék volt. A nyers adatok szerint a növekedést főleg az élelmiszerek, italok és dohánytermékek értékesítése támogatta, 8,5 százalékos bővüléssel. Az üzemanyagértékesítés viszont 11,2 százalékkal visszaesett, a nem élelmiszer kategóriában 1,6 százalékkal kevesebb terméket adtak el az egy évvel korábbinál. A koronavírus-járvány szinte teljesen elolvasztotta a kiskereskedelmi forgalom első három havi növekedését. Az első negyedévben a kiskereskedelmi forgalom volumene még 9,4 százalékkal nőtt a nyers adatok szerint, a szezonális és naptárhatással kiigazított érték szerint a bővülés 7,5 százalék volt. Az első négy hónap után is még 1,5 százalékos növekedést jegyeztek a nyers adatok szerint. Tavaly egész évben 7,2 százalékkal nőtt a kiskereskedelem az előző évhez mérten. (Maszol/Gazdaélet)
Várjuk véleményüket műsorainkkal kapcsolatban!
540445 Marosvásárhely, 1918 december 1 sugárút 109 szám,
e-mail: gazdaelet@marosvasarhelyiradio.ro
