GAZDAÉLET – 800. ünnepi műsor
A 2015 november 17-én jelentkező műsor tartalma: Gazdahírek. 800. kiadásához érkezett a Gazdaélet műsor. Egy kicsit visszapillantunk a kezdetekre, egy kicsit nosztalgiázunk, egy kicsit ünnepelünk. Hallgatói véleményeket is várunk. Ha van egy kedves emlékük a műsorral kapcsolatban, osszák meg velünk. Hívhatnak a 0265-222-022-es telefonszámon vagy sms-ben is elküldhetik véleményüket a 0740-274-165-ös sms számon. Elköszönés előtt műsorajánlóval jelentkezünk.
Fotó: Raul Hațegan/RTM
Gazdahírek:
Alig 150 kilométerre a keleti országhatártól megjelent az afrikai sertéspestis, ezért az ország keleti megyéiben már maximális készültségi állapotot rendeltek el. A vaddisznóknál kullancscsípés útján is terjed, míg a házi sertések rovarcsípés következtében fertőződnek meg, vagy úgy, hogy az egészséges jószágok esznek a beteg állatok kiprüszkölt orrváladékával, felköhögött nyálával megfertőzött táplálékból. A legnagyobb problémát az okozza, hogy máig sem sikerült kifejleszteni sem a kór gyógyszerét, sem a megbetegedést megelőző védőoltást. Csak a beteg, illetve a megfertőződésnek kitett állatok leölésével és ezek elégetésével lehet megállítani a terjedését. Szerencsére a betegség emberre nem jelent kockázatot. (Krónika/Gazdaélet)
A romániai termőföldek közel 40 százaléka külföldi tulajdonba került – derül ki az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága számára készült friss tanulmányból, amely szerint Románia egyike azoknak a tagállamoknak, amelyek a legnagyobb területeket adták el külföldi állampolgároknak. A tanulmány szerint mintegy 5,3 millió hektár mezőgazdasági területet vásároltak fel a külföldiek: a szántóföldek 30 százalékát uniós állampolgárok vagy cégek birtokolják, a földek 10 százaléka pedig Unión kívüliek tulajdonába került. Csak Temes megyében legalább 150 000 hektár szántóföld – a megye mezőgazdasági területeinek egyharmada – különböző olasz cégek tulajdonába került. Románia mellett egyébként Bulgáriában, Magyarországon és Lengyelországban is folyamatosan növekszik a külföldiek által felvásárolt területek aránya. (Krónika/Gazdaélet)
Az unió bizottságának legutóbbi jelentése szerint Romániában, Észtországban és Litvániában a legnagyobb a fejőstehenek számának csökkenése a vágások révén. A jelentés szerint az év első hét hónapjában uniós szinten 10 százalékkal több fejőstehenet vágtak le, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Viszont a feldolgozóknál értékesített tejmennyiség nem csökkent a két említett időszakot összehasonlítva, sőt, a jó genetikának köszönhetően a fejőstehenek átlagtermelése nőtt, és így uniós szinten 1,4 százalékkal több tej került feldolgozásra. Az uniós szakemberek véleménye szerint a növekvő vágásszám egyre gyakoribb jelenség, amely nem fog megállni, sőt, a beistállózás és a drága abraktakarmányok használata a téli időszakban a költségek további növekedéséhez vezet, és ez közvetlenül a tej előállítási árát is megemeli. (Háromszék/Gazdaélet)
Eredményesnek bizonyult az Illyefalván júniusban beindított SIC Land nevű szövetkezet, amely a helyi gazdák és egy kis tejfeldolgozó válasza a tejválságra. A gazdáktól begyűjtött mintegy 16.000 liter tejet feldolgozta a Meotis sajtgyár és közel 2000 kilogrammnyi sajtot értékesített vásárokban vagy rendelések alapján, és piaci áron kifizette a gazdákat – mutatott rá ifj. Orbán Miklós. Az AgroSic egyesület elnöke emlékeztetett, hogy a mintegy 60 gazdát tömörítő illyefalvi szövetkezet azt vállalta, hogy átveszi a gazdáktól a fölösleges tejmennyiséget, amiért a nagy feldolgozók literenként 50 banis árat fizettek volna. Ezért a tejért a szövetkezet előlegben ugyancsak 50 banit fizetett, de miután sajtként feldolgozva értékesítették a nyersanyagot, még 60 banit kaptak a gazdák minden leadott liter tej után. Ifj. Orbán Miklós szerint a minőségi termékek előállításához és a termékskála bővítéséhez új feldolgozó üzem létrehozására lenne szükség. Ezt pályázati pénzből valósítanák meg, de egy 500-600.000 eurós befektetéshez legalább 100.000 eurót kellene hozzárendelni. Megoldásként körvonalazódik, hogy az AgroSic egyesület támogatásával teremtik elő az önrészhez szükséges összeget. (Kovács Zsolt)
A fejlődés lényege, hogy változtatni kell, újdonsággal meglepni a piacot, amit egyébként a fogyasztók is igényelnek. Ezt a „receptet” alkalmazza Mucsi Mihály kézdivásárhelyi kertészmérnök, aki szokatlan színű krumplit állított elő. A lila pityóka (nem génmódosított) püréként, főzve vagy hasábburgonyaként is érdekes színt visz a tányérra, és ami a legfontosabb: gazdag antioxidánsokban, azaz nagyon egészséges. Mítosz is terjed, amit a hírt közlő Pro TV is készpénzként tálalt, nevezetesen, hogy a kolorádóbogár nem szereti ezt a fajtát. Tény, hogy a magas antocianid-tartalom miatt a rovarok inkább a más burgonyát károsítják, de nem kétséges, hogy egyéb híján erre is „ráfanyalodnának”. Mi több, a burgonyavésznek, azaz a ragyának ugyanúgy ki van téve a növény, mint „klasszikus” társai, azaz megfelelő védekezés nélkül elpusztul. (Székely Hírmondó/Gazdaélet)
Játékunk kérdése:
Hány éve működik a csíkdánfalvi húsfeldolgozó?
Felhívjuk játékosaink figyelmét, hogy a helyes válaszhoz elérhetőségeiket is mellékeljék (postacímet, telefonszámot), különben nem vesszük figyelembe megfejtéseiket. Válaszaikat a következő címekre küldhetik 2015 november 23-ig:
540445 Marosvásárhely, 1918 december 1 sugárút 109 szám,
e-mail: gazdaelet@marosvasarhelyiradio.ro
