FIRTOSVÁRALJA – Hargita megye (II. rész)

A falu Székelyudvarhelytől 21 km-re északnyugatra a Firtos-hegy lábánál a Konyha-patak völgyfőjében fekszik. Közigazgatásilag Farkaslakához tartozik, melytől 10 km-re terül el északnyugatra. Firtosváralja régi neve Besenyőfalva. Valószínűleg a tatárjárás után népesedett be. Századokig a Firtos család birtoka volt. A Váralja elnevezés a falutól északra fekvő Firtos-hegy tetején álló egykori várra utal, amely a XII. századi határvédő várrendszer egyik pontja volt. Lakói eleinte szabad székelyek, majd később valószínűleg a Firtos vár jobbágyai voltak egy rövid ideig, majd újból szabad székelyként élték életüket. A település római castrumként a 2. század végén épült, majd többször újjáépítették. Itt később egy 13. századi templom maradványai kerültek elő. 1737-ben a minoriták szerezték meg és kis kápolnát, valamint zárdát építettek falai közé, az épületek azonban megrongálódtak és 1783-ban elhagyták őket, végül 1819-ben Atyha község, tőle pedig 1820-ban Firtosváralja vette meg. Ma csak alapfalai látszanak. 1831-ben a vár mellett gazdag római kori aranypénzleletet találtak. Határában az 1062 m magas Firtos-hegy csúcsától északra találhatók várának maradványai. Unitárius temploma 1801 és 1805 között épült, 1810-ben porticust építettek eléje, tornya 1836 és 1843 között épült. Korábban egy 1620-ban épült fatemplom volt a faluban. Unitárius temploma ma felújítás alatt áll. A faluban óvodai és iskolai oktatás működik, de itt is egyre fogy a gyermekanyag. A faluban gazdálkodók főleg állattenyésztéssel foglalkoznak, mert a vadak támadásai miatt nem lehet a növénytermesztést hatékonyan végezni. A település határában még fellelhetők az őshonos gyümölcsfajták, amiből lekvárok és szörpök készülnek, de a gyengébb termés sem megy kárba, mert pálinka készül belőle. Az út miatt egy kissé elszigetelt a település. De ha elkészülne a Farkaslakát Etéddel összekötő út akkor fellendülhetne Firtosváralja is.

Az október 12-i műsorban Gáspár Mónika tanítónő, Sipos László unitárius lelkész, Bálint Margit háziasszony, Jánosi József és felesége Irma, Bálint Sándor gazdálkodó, id. Bálint Árpád gazdálkodó, Bálint István gyümölcsfeldolgozó és Isztujka Márton vallomásai alapján kapunk képet a hajdani és a jelenlegi faluról. Összeállításunk második részét sugározzuk.

Műsorunk a 2014 április 6-i műsor ismétlése!