FIRTOSVÁRALJA – Hargita megye (I. rész)

A falu Székelyudvarhelytől 21 km-re északnyugatra a Firtos-hegy lábánál a Konyha-patak völgyfőjében fekszik. Közigazgatásilag Farkaslakához tartozik, melytől 10 km-re terül el északnyugatra. Firtosváralja régi neve Besenyőfalva. Valószínűleg a tatárjárás után népesedett be. Századokig a Firtos család birtoka volt. A Váralja elnevezés a falutól északra fekvő Firtos-hegy tetején álló egykori várra utal, amely a XII. századi határvédő várrendszer egyik pontja volt. Lakói eleinte szabad székelyek, majd később valószínűleg a Firtos vár jobbágyai voltak egy rövid ideig, majd újból szabad székelyként élték életüket. A település római castrumként a 2. század végén épült, majd többször újjáépítették. Itt később egy 13. századi templom maradványai kerültek elő. 1737-ben a minoriták szerezték meg és kis kápolnát, valamint zárdát építettek falai közé, az épületek azonban megrongálódtak és 1783-ban elhagyták őket, végül 1819-ben Atyha község, tőle pedig 1820-ban Firtosváralja vette meg. Ma csak alapfalai látszanak. 1831-ben a vár mellett gazdag római kori aranypénzleletet találtak. Határában az 1062 m magas Firtos-hegy csúcsától északra találhatók várának maradványai. Unitárius temploma 1801 és 1805 között épült, 1810-ben porticust építettek eléje, tornya 1836 és 1843 között épült. Korábban egy 1620-ban épült fatemplom volt a faluban. Unitárius temploma ma felújítás alatt áll. A faluban óvodai és iskolai oktatás működik, de itt is egyre fogy a gyermekanyag. A faluban gazdálkodók főleg állattenyésztéssel foglalkoznak, mert a vadak támadásai miatt nem lehet a növénytermesztést hatékonyan végezni. A település határában még fellelhetők az őshonos gyümölcsfajták, amiből lekvárok és szörpök készülnek, de a gyengébb termés sem megy kárba, mert pálinka készül belőle. Az út miatt egy kissé elszigetelt a település. De ha elkészülne a Farkaslakát Etéddel összekötő út akkor fellendülhetne Firtosváralja is.

Az október 5-i műsorban Sipos László unitárius lelkész, Fülöp Mihály harangozó, ifj. Bálint Árpád gazdálkodó és Bálint Zsigmond (88) vallomásai alapján kapunk képet a hajdani és a jelenlegi faluról. Összeállításunk első részét sugározzuk.

Műsorunk a 2014 március 30-i műsor ismétlése!