FELSŐSÓFALVA – A Kodáros árnyékában (II. rész)
A 2018 július 21-én jelentkező Falu világa műsorban a Hargita megyei Felsősófalvát mutatjuk be. A település a Korond-patak vagy – ahogy a helyiek nevezik – a Nagyvíz jobb partján, Parajdtól, a községközponttól 3 km-re délkeletre fekszik. A Székely-Sóvidék központi települése. 1493-ban Soofalva néven szerepel az iratokban. A település keletkezése viszont korábbi időszakra tehető, hiszen a jelenlegi református templom padlózata alatt az 1999-ben folytatott feltárás során egy 13. századi, a jelenlegi templomnál kisebb templom alapjai és színes freskó maradványai kerültek elő. 1760-ban kezdődött meg az addigi egységes Sófalva Alsó- és Felsősófalvára való szétválása. Ettől az időponttól kezdik nevezni a régi Sófalvát Nagysófalvának, majd Felsősófalvának. A falutól északra emelkedő Kodáros-dombon a hagyomány szerint vár állott, melynek csekély nyomai vannak. Határában 1-3. századi római leletek kerültek elő. Kodáros-dombjának nyugati felén az 1970-es évekig látható volt egy 1,7 méter széles és 1,7 méter magas kő, melyen rovásírásos jelek voltak. A domb keleti oldalán a 19. század második felében egy barlangot ástak, mert azt hitték, hogy az egykori perzsa király Dárius itt rejthette el a kincseit. A helybéliek Kodáros barlangját Kodáros likjának vagy Kodáros likának nevezik. Kodáros várát Ambrus Lajos költő is megverselte. A sófalvi székelyek a sóbányászat mellett kivették részüket az ország védelméből is. Megjelentek a Rákóczi szabadságharcban, harcoltak az 1948-49-es forradalom és szabadságharc alatt, illetve az I. és II. világháború harcterein. Az 1980-as években még működött a hagyományos felsősófalvi cigányzenekar, amelynek eredeti összetétele: hegedű, cimbalom, bőgő. Leghíresebb prímása Paradica Mihály “Nyicu” volt, aki 1925-ben született. Már egész kiskorában hegedült, a hagyomány szerint a legények kosárban vitték éjjeli zenét adni. Tehetségét a Sóvidéken kívül is elismerték, technikája rendkívüli volt. 1989-ben halt meg, emléke még ma is kitörölhetetlen azok emlékezetéből, akik hallották zenéjét és mulattak rá. A felsősófalviak nagyon dolgosak, ezt bizonyítják a rendezett porták. De zenét és táncot kedvelő emberek is, akik vendégszeretete páratlan.
A július 21-i műsorban Szász Tibor András református lelkész, Deák Eszter (95) háziasszony, Miklós Attila tanító, Engi Mihály panziós és Fülöp Zoltán (28) fiatal gazdálkodó vallomásai alapján kapunk képet a hajdani és a jelenlegi faluról. Összeállításunk második részét sugározzuk.
Műsorunk a 2018 március 11-i műsor ismétlése!
