FARCÁD – Megtartják az ősi birtokot (II. rész)
Fotó: Sármási-Bocskai János/Falu világa
A 2017 augusztus 20-án jelentkező Falu világa műsorban a Hargita megyei Farcádot mutatjuk be. A település Székelyudvarhelytől 5 km-re nyugatra, a Gát- a Mocsár- és a Bolygókút-patakok alkotta völgyteknőben fekszik 600 méter tengerszint feletti magasságon. Közigazgatásilag Felsőboldogfalvához tartozik. Valószínűleg a 12. század elején keletkezett, Alszeg és Felszeg részekből állt. Egykor járásszékhely is volt. Református temploma 1450 körül épült késő gótikus stílusban. Kazettás mennyezete 1629-ből való. Tornya a 16. században készült, 1756-ban és 1798-ban földrengés rongálta meg. 1826-ban lebontották, mai tornya 1828-ban épült. A lakosság gazdálkodással foglalkozik vagy a közeli Székelyudvarhelyen keresi kenyerét. A hagyományos népi mesterségek közül fontos megemlítenünk a fafaragást, gyapjúfonást, kerámiakészítést, szalmafonást, méhészetet, fazekasságot, tojásírást valamint a kovács és ács munkákról sem szabad megfeledkeznünk. A fába vésett különböző díszítő formák megérzésen alapuló elrendezése a tökéletesség határát súrolja, egy formai mesevilágot alkotva, amelyben együtt léteznek az elvont geometrikus és jelképes formák és különféle növényi-, állati-, kozmikus-, és vallási motívumok. A térség erős vidéki jelleggel bír. Orbán Balázs a Székelyföld leírása című művében így ír: “A farczádi hagyományok azt tartják, hogy ugy e falu, mint a két Hodgya, Budvár hatósága alá tartoztak, s harcz idején a lakosok az őrizet támogatására fegyveresen tartoztak a várban megjelenni. Még most is azon helyet, hol őseik a várban felvonultak, várutjának nevezik, s e volt oka annak is, hogy e falukban jobbágy sohasem volt. Szabad harcznokokból származó lakói igen ügyesek, a mivel kevés művelhető földjük van, mézzel, viasszal, hízott disznókkal s más Brassóból hozott czikkekkel nagy kereskedést űznek, mi a falu csinosságában is jelentkező jóllétet idéz elő.” De azt se feledjük, hogy az étel nem is esik jól egy deci, “egy húzás” pálinka nélkül Farcádon.
Fotó: Sármási-Bocskai János/Falu világa
Az augusztus 20-i műsorban Sándor József polgármester, Szász Loránt Levente református lelkész, Gáll (Lőrincz) Mária volt kórustag, Lőrincz Lajos (82), László Sándor, Lázár József, Kerestély József vállalkozó és Farcádi Sándor Levente festőművész, fafaragó vallomásai alapján kapunk képet a hajdani és a jelenlegi faluról. Összeállításunk második részét sugározzuk.
Műsorunk a 2017 március 12-i műsor ismétlése!
