Erdélyi magyarok a családról, nemi szerepekről, vallásosságról
Első alkalommal kerül sor arra, hogy erdélyi kutatóintézet egy erdélyi magyarokra reprezentatív adatfelvétellel kapcsolódjon be egy nagymintás nemzetközi összehasonlító vizsgálatba. A kutatást a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet valósította meg, még a COVID–19 járvány előtt, a European Values Study (EVS) keretén belül.
Az EVS egy nagymintás, longitudinális kérdőíves vizsgálat, ami azt térképezi fel, hogy az európaiak milyen értékek, preferenciák és attitűdök mentén viszonyulnak az élethez, családhoz, munkához, valláshoz, a társadalmi környezetükhöz és a politikához. Az 1981-ben indult vizsgálatban részt vevő országok köre időközben jelentősen bővült. A rendszerváltást követő második hullámtól szerepelnek kelet-európai országok, és az ötödik hullámban fordult elő először, hogy kisebbségi népességek, mégpedig a finnországi svédek és az erdélyi magyarok külön reprezentatív mintával szerepelhettek a 42 részt vevő ország mellett.
Agyagási Levente a vizsgálat eredményeiről beszélgetett hétfői Miben segíthetünk? című műsorunkban Kiss Tamás szociológussal, a kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársával:
