Egy véletlen döntésnek köszönhetem, hogy közgazdász vagyok!
A véletlenek végig kísérik az ember életét. Van, hogy gyermekkorunktól fogva tudjuk, hogy milyen pályára szeretnénk lépni, de aztán egy véletlen hatására megváltoztatjuk az elképzelésünket, és nem ritka, hogy pont a röptében meghozott döntés tesz minket sikeressé. Hiszen mindenkiben ott van a lappangó tudás, ami csak a megfelelő pillanatot várja, hogy felszínre törjön. Vannak olyan tanárok, akik nem akartak oktatókká válni, csak a véletlen hozta úgy, hogy ez lett az ő hivatásuk, de ha visszagondolnak akkor rájönnek, hogy ott voltak a figyelmeztető jelek, például, hogy iskoláskorukban segítették az osztálytársaikat, sőt, ha kellett akkor magánórákat is tartottak.
A tanári pályában nagyon fontos, hogy bármilyen adminisztratív feladat mellett a tanítás legyen a legfontosabb, akár középiskoláról, akár egyetemről beszélünk. Ez a hivatás egész embert igényel, főleg a mai világban, ahol egyre inkább a gyors információ veszi át az uralmat.
Dr. Szász Leventével, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettesével, az Alma Mater szerkesztője, Nagy-Bodó Szilárd beszélgetett.
