Draghi-mesterterv az EU jövőjéért
Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke, négyszáz oldalon keresztül elemzi az Európai Unió jövőjét a nevével fémjelzett jelentésben. A Draghi-jelentés alapvetően nem tartalmaz meglepő vagy teljesen új elemeket, amelyek az elmúlt évek során ne kerültek volna elő más jelentésekben. Rámutat, hogy egyáltalán nem fényes a jelen, illetve ha minden marad a régiben, a jövő sem biztató, Európa globális versenyképessége ugyanis hanyatlóban van. Több pontban villantja fel az, hogy mit kellene tenni annak érdekében, hogy az Európai unió ismét versenyképes legyen. A jelentésnek bizonyos pontjait akár úgy is lehet olvasni, hogy az EU válaszút előtt áll, ilyen páéldául a vétójog eltörlésének kérdése a döntéshozatali folyamatok felgyorsítása érdekében vagy a közös védelempolitika, illetve védelmi kiadások kérdésköre. Hisz Európa súlyos lemaradásban van az új technológiák terén és a legkevésbé felkészült arra, hogy megvédje magát. Rámutat arra, hogy az unió a kritikus nyersanyagok kérdésében beszállítóktól függ, és a digitális technológiák több mint 80 százalékát importálja, továbbá az EU-ban jóval magasabbak az energiaárak, mint az Egyesült Államokban és Kínában. A Draghi-jelentés szerint az EU versenyképességének megtartásához elképesztő mennyiségű pénz kellene. Végkövetkeztetése, hogy ha nem kerül végrehajtásra a javaslata, akkor az európai gazdaság versenyképessége lassú agóniában veszik el végleg. Ez a mai témánk, Kuglics Sarolta újságíró, az Eurológus-HVG munkatársa a vendégem.
