CSOMBORD – Fehér megye (II. rész)
A település Nagyenyedtől 4 km-re keletre, a Maros bal partján fekszik. Neve a személynév -d képzős változatából való. A személynév alapja a borsikafű nyelvjárási elnevezése. Az okíratok 1220-ban említik először Chumbrud néven, nyílt változata először 1343-ban jelentkezik Chombordként. Árpád-kori eredetű település. A pápai tizedjegyzék adatai szerint papja 1332-ben 36 garas, 1334-ben 2 garas 8 dénár, 1335-ben 24 dénár pápai tizedet fizetett. Középkori magyar lakossága a 16. században lett református. Református gyülekezete a mai napig folyamatosan anyaegyház. Református temploma eredetileg a 13. században épült. 1343-ban Gombási András és fia, Domokos, mivel nem volt örökösük, Csombord birtokukat a Szent Mihály templomnak hagyják, a Szent Péter tiszteletére szentelt templom patronátusi jogával együtt. A régi templomra ma már csak a félköríves szentély emlékeztet, negyedgömb boltozatával, melynek építési idejét a tatárjárást követő évekre teszik. Nyugati kapuja a gótikus kort idézi, későbbi átalakításokkal, reneszánsz hatással. 1701-ben nagy átalakításokat hajtanak végre a templomon, bővítették a keleti szárnyát, majd 1918-ban az északi szárnyat is. 1918-ban régi faharanglába helyébe kőtornyot építettek. Kertjében a Kemény család piramis alakú sírboltja látható. Román anyanyelvű lakói a 18. század elején költöztek be.
Csombord a XVIII. – XIX. században a Kemény család és a nagyenyedi református kollégium birtoka volt. 1848-1849-ben az itteni kastélyában lakó Kemény István töltötte be Alsó-Fehér vármegye alispáni tisztét. 1849. január 8-án a Maros jegén, -24 °C-os hidegben itt eskette fel csapatát Axente Sever, hogy bemennek Nagyenyedre. A nagyenyedi vérengzésben Axente nem vett részt, hanem végig Csombordon maradt. Sokan azonban éppen idemenekültek a városból a felkelők elől, ahol nem esett bántódásuk. Már a 19. században az Erdélyi-hegyalja egyik legelismertebb bortermelő faluja volt Csombord, nagyrészt a Kemény bárók felelős gazdálkodása folytán. A Kemény-kastély 1800 körül épült, barokk stílusban. A borászati iskola használja. Az itt fellelhető két leghíresebb borfajtája a rajnai rizling és egy cuvée, a plébános. Rózsatermesztéssel több vállalkozás is foglalkozik a településen. Jó szakemberek, így a csombordi oltványoknak a híre már határon túlra is eljutott. Minden június utolsó szombatján rózsakiállítást rendeznek a településen. A csombordi iskola is híres volt még pár évtizede. Báró Kemény István kezdeményezésére 1880-ban vincellértanfolyam indult saját birtokán. A nagyenyedi kollégium 1935-ben, a Kemény Árpádtól vásárolt földbirtokon borászati iskolát alapított. Az időközben nagy szakmai hírnevet szerző iskolát 1948-ban államosították és most Alexandru Borza Mezőgazdasági Szakiskola néven működik. A magyar tagozaton négyosztályos elemi iskolában tanulhatnak a csombordi gyerekek. De magyar nyelvű ovóda is működik. Itt született 1830-ban Kemény Gábor politikus, publicista, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, 1899-ben Vásárhelyi Boldizsár Kossuth-díjas útépítő mérnök, 1921-ben Szabó István orvos professzor és 1935-ben Varga Gyula tanár, muzeológus és helytörténész.
A május 11-i műsorban Dr. Csávossy György tanár, borász, szakíró, Köble Hajnal Emese óvónő, Duka Sándor kolozsvári néptáncoktató, Szorádi Viktor budapesti néptáncoktató, Szilágyi Diána táncoktató, táborozó diákok, Köble Tibor szőlész-borász és Bartok Klára vállalkozó vallomásai alapján kapunk képet a hajdani és a jelenlegi faluról. Összeállításunk második részét közvetítjük.
Műsorunk a 2013 augusztus 18-i műsor ismétlése!
