CSÍKSZENTGYÖRGY – Hagyományőrzés a Fiság völgyében (I. rész)
Fotó: Sármási-Bocskai János/Falu világa
A 2018 április 8-án jelentkező Falu világ műsorban a Hargita megyei Csíkszentgyörgyöt mutatjuk be. A település Csíkszeredától 22 km-re délkeletre a Fiság völgyében, a Csíki-medencében fekszik. Csíkszentgyörgy községközpont, Körisvényfalva, Jenőfalva, Zata, Czikó, Lacz és Gál összeolvadásából keletkezett. Közigazgatásilag hozzá tartozik Csíkbánkfalva, Csíkménaság, Csobányos, Egerszék, Gyürke, Kotormány, Ménaságújfalu és Pottyond. 1332-ben de Sancto Georgio néven említik először az írásokban. Első temploma 1336-ban leégett, ekkor épült mai római katolikus erődített temploma. Erődfalát 1673-ban emelték. A templomot 1661-ben a tatárok a faluval együtt felégették. Ősi településeit Csécsényt, Monyasdot, Rakottyásdot és Tompádot szétdúlták, lakói ezután a Fiság mellé húzódtak. Csíkszentgyörgy 1703 és 1704 között az erdélyi püspökség székhelye volt. 1707-ben Acton tábornok császári serege dúlta fel, majd 1719-ben pestisjárvány pusztított. Zömében római katolikus székelyek lakják a települést. A falu neves szülöttei közt említhetjük Gál Sándor honvéd tábornokot, Madár Imre főhadnagyot, Márton Ferenc festőművészt, Illyés András püspököt, egyházi írót és Miklós István prelátus, kanonok és püspök-helyettest.
Fotó: Sármási-Bocskai János/Falu világa
Az április 8-i műsorban Pál Vilmos Barna római katolikus plébános-esperes, Péter Zoltán harangozó, gazdálkodó, Szőcs Klára háziasszony, Fehér Zoltán (Székely Góbék) műkedvelő színjátszó és Szennyes Attila fiatal gazdálkodó vallomásai alapján kapunk képet a hajdani és a jelenlegi faluról. Összeállításunk első részét sugározzuk.
Műsorunk a 2017 április 23-i műsor ismétlése!
Fotó: Sármási-Bocskai János/Falu világa
