CSÍKPÁLFALVA – Hargita megye (II. rész)

A település községközpont Csíkdelne és Csíkcsomortán tartozik hozzá. Csíkszeredától 4 km-re északkeletre a Középcsíki-medence keleti peremén, az Aracs, Remete és Nyír patakok völgyében fekszik. A falu a hagyomány szerint arról kapta a nevét, hogy három Pál nevű ember alapította: Bíró Pál, Ferencz Pál és Kovács Pál. 1567-ben ezen a néven szerepel a regestrumban. Területe ősidők óta lakott, a Várdombon neolitikumi és bronzkori erődítményt tártak fel. 1694-ben feldúlták a tatárok. 1775-ben a megfogyatkozott lakosság Sztyepan Rjazin-féle kozáklázadás menekültjeivel töltődik fel. Régi kápolnája 1843-ban épült, majd leégett. Jelenlegi temploma 1943 és 1949 között épült, sok nehézséggel és áldozat árán. A boldog emlékű Isten szolgája Márton Áron püspök úr szentelte fel 1949. június 12-én, 9 nappal azelőtt, hogy letartóztatták és 6 évre börtönbe zárták. A templom búcsúja január 25-én van Szent Pál apostol megtérése tiszteletére. Az oltárkép is ezt ábrázolja, amit a falu szülötte, a néhai Péter Olga festett a mennyezet többi képével együtt. A falu neves emberei között tartják számon Bándy Mária néprajzkutatót és Ferenczes István költőt, írót, újságírót. Csíkpálfalva 2000 óta a magyarországi Rád településsel, 2011 óta a szintén magyarországi Solymárral testvér-települési kapcsolatban áll. A falusi turizmus jelei is megmutatkoznak. Vannak, akik a turizmusban látnak jövőt. A település iskolája egykori tanítójának Márton Ferencnek a nevét viseli. Az előkészítő osztálytól nyolcadik osztályig tanulhatnak itt a község gyermekei, egy nagyon szép és felszerelt iskolában. A település egykor a festett gyapjú szőtteseiről volt híres és a népi hagyományok ápolása sem fakult még 1992 elején amikor a Marosvásárhelyi Rádió mikrofonjával Oláh-Gál Elvira a településen járt. De évek múltán is még találkozunk emberekkel, akik szívügyüknek tartják az értékek őrzését és átmentését. Amint említettük Csíkpálfalva neves emberei között tartják számon Bándy Mária néprajzkutatót, koreográfust. A tanítóképzőt Csíksomlyón és Szatmáron végezte. Jelentősebb munkája, a népszerűsítő, gyakorlati jellegű Székely táncok, amely a két világháború közti egyedüli romániai magyar táncgyűjtemény, 20 néptánc szöveges leírását tartalmazza Sarkadi Elek kottáival és Vámszer Géza rajzaival. Ferenczes István költő, író, újságíró is Csíkpálfalva szülötte. Eddig több mint 20 könyve jelent meg, főleg verseskötetek, s ugyancsak értékes kordokumentumokat tartalmazó publicisztikai és riportkötetek. A költő otthonról kapott erkölcsi-folklorisztikus-nyelvi örökségét próbálta összeegyeztetni a posztmodern világ közérzetével. Az erdélyi magyar irodalmi- és közélet jeles egyénisége.

A május 3-i műsorban Csintalan László római katolikus plébános, Ferencz Tas János a Zöld erdő közbirtokosság vezetője, Gál Erzsébet és Ferencz Erzsébet szövőnők vallomásai alapján kapunk képet a hajdani és a jelenlegi faluról. Összeállításunk második részét sugározzuk.