CSEHÉTFALVA – Ahol éltetik a múlt értékeit (II. rész)
A 2023 január 15-én jelentkező műsorban a Hargita megyei Csehétfalvát mutatjuk be. A település a Nyikó mentén, a Firtos hegy tövében erdőktől körülvéve, a Konyha patak mellett fekszik. Közigazgatásilag Siménfalvához tartozik. Szomszédai: keleten Firtosváralja, nyugaton Tordátfalva, délen pedig Tarcsafalva. Nevének eredetéről két monda maradt fenn. Egyik szerint eredeti neve Cselédfalva volt. A firtosi várúr cselédei telepedtek ide és a település lassacskán faluvá fejlődött. A másik szerint mivel a település egy völgyben feküdt az ezt körülvevő erdők és ciheres helyekről Ciherfalvának nevezték. A legelfogadhatóbb Jakab Elek feltevése, aki a falu nevének gyökerét a székely nemekben és ágakban keresi és Csehérdfalvában állapítja meg. A mai nevét 1800 körül kapta. Keletkezéséről adataink nincsenek. A falu neve a 15. századból származó peres iratokban többször szerepel. A legrégebbi adat a faluról az első világháború idején elvitt régi harangon található évszám: 1481. 1566-ban Cheherdfalva néven jelentkezik a forrásokban, 1567-ben a regestrum 17 kapuval jegyzi. 1602-ben Csehédfalva formában fordul elő. Régen Tarcsafalva filiája volt. Egy 1618-ból való egyezséglevélből az derül ki, hogy elszakad az anyaegyháztól, s így bizonyos, hogy korán volt saját temploma. Ez a régi templom a falu keleti szélén egy dombtetőn állott, s temető vette körül. 1823-ban lebontják és anyagából a falu közepén újat építenek. A régi templomból, egy a 15. század stílusát képviselő szemöldökgyámos ajtókeretet az új templomtorony alatti bejárathoz építettek be. Az első templom boltozatos lehetett, a késői gótikus korból. 1631-ben átalakították, amikor festett kazettás mennyezetet kap, de 1789-ben még kívül megvannak a kőlábak, melyek a korábbi boltozatra utalnak. Tiszta katolikus lakói a reformáció során kevés kivétellel unitáriusok lesznek, a templommal együtt. A 18. században unitárius anyaegyház és a következő század elején is csak unitárius temploma és egyháza van. 1869-re a lakosság száma 406-ra emelkedett s ettől kezdve állandósult a 400 körüli lélekszám egészen a kollektivizálási évekig. 1994-re a lélekszám 219-re zsugorodott, ami a falu elöregedését eredményezte. Az elmúlt közel 3 évtized alatt ez a szám is megfeleződött. Iskolája nincs és nagyon kevés a helyben lakó fiatal. A falu nagyszülőtte között tartják számon Izsák Domokos parasztköltőt, népi elbeszélőt, országgyűlési képviselőt. Bár úgy tűnik Csehétfalva a világ végén van, nagyon sokan felkeresik. Aszfaltozott úton lehet megközelíteni és híresek az egyház álltal szervezett táborok és szociális konyha. Ugyanakkor ma is sokan emlegetik a honismereti emléktúrákat, amelyeket gyalog és szekéren tettek meg a résztvevők.
A január 15-i műsorban Lőrinczi Lajos unitárius lelkész, Karda Ibolya szakácsnő, Ambrus Kálmán Mihály (87), Fábián Anna és Veraart Orsolya vizuális antropológus, dokumentumfilm rendező, szővő-fonó fiatalasszony vallomása alapján kapunk képet a hajdani és a jelenlegi faluról. Összeállításunk második részét sugározzuk.
Műsorunk a 2022 február 13-i műsor ismétlése!
