BODOS – Megbújva a dombok mögött (II. rész)
A 2016 június 12-én jelentkező Falu világa műsorban a Kovászna megyei Bodost mutatjuk be. A település Sepsiszentgyörgytől 26 km-re északnyugatra, Barót keleti szomszédságában a Várbükk és a Cseretető közti völgykatlanban fekszik. Nevét egyesek a bujdos szóból eredeztetik, mivel egykor egy bujdosónak nyújtott menedéket, mások viszont egy ilyen nevű székelytől származtatják. Határában a Petrás-fenyőse nevű csúcson állt a hagyomány szerint Kelemen vára, amelynek eredete, sorsa ismeretlen, nyoma nem látható. A falunak már a 15. században is volt temploma, helyette épült 1794-ben a mai református templom. A torony, melynek magassága 35 méter, eredetileg cseréppel volt fedve. Ezt a fedelet 1909-ben bádogtetőre cserélik ki. Bodos iskoláját először 1814-ben említik, a jelenlegi iskola azonban 1937-ben épült és a falu híres szülöttének, a pomológus Budai Józsefnek a nevét viseli. De ugyanolyan tisztelettel emlegetik Egyed Ákos történészt, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagját és Székely Dénest, a marosvásárhelyi Székely Népi Együttes néptáncosát, koreográfusát is. Régebben szakembereiről volt híres a település. Többen kőművesként keresték kenyerüket, de sokan foglalkoztak szekérkészítéssel is. “Olyan mint a bodosi szekér” – mondták még száz esztendeje Háromszéken az olcsó és rossz holmira, mert a bodosiak fakó, vasalás nélküli szekerei olcsók voltak, de nem is tartottak sokáig. Ma a faluban szekérkészítéssel senki sem foglalkozik.
A június 12-i műsorban Sándor István református lelkész, Gáspár Jenő falufelelős, kertész és Gáspár Etelka nyugalmazott tanítónő vallomásai alapján kapunk képet a hajdani és a jelenlegi faluról. Összeállításunk második részét sugározzuk.
Műsorunk a 2016 február 28-i műsor ismétlése!
