Beszélni arról, amiről nem lehet
Krisztina történetét véletlenül ismertem meg. Már, ha vannak véletlenek. Családon belüli erőszak jellemét megrajzoló rendezvényen mesélt gyerekkoráról, fiatalkoráról. Bátorsága meglepett. Már akkor. A műsor indulását követően sokat gondolkoztam, kérjem-e arra, hogy beszéljen az életéről. Mert bár hiszem, hogy ezekről a kérdésekről is el kell kezdeni végre nyíltan beszélni, mégsem szeretném őt kitenni a kommentelők vádaskodásának, gyalázkodásának. Krisztina vállalta a beszélgetést. Azért, hogy mással ne történhessen meg az, ami vele megtörtént. Hogy legyen szemünk és vegyük észre, ha egy gyermek hasonló körülmények között él. Hogy legyen bátorságunk segíteni, ha látjuk, hogy valaki hasonló helyzetben van.