Anélkül is letartóztatják a feketéket, hogy bármit elkövettek volna. Róna-Tas Ákos az amerikai intézményes rasszizmus hátteréről
Az egész világot sokkolta, és világszerte tiltakozássorozatot váltott ki a George Floyd elleni gyilkosság. Az amerikai tüntetések radikalizálódtak – ennek a radikalizációnak az okairól beszélgettünk a San Diegóban élő Róna-Tas Ákos szociológussal.
Ez a gyilkosság az “utolsó csepp” volt, hosszú ideje nő az elégedetlenség a rendőri brutalitás miatt Amerikában. Évente ezer embert ölnek meg az Amerikai Egyesült Államokban a rendőrök, az áldozatok jelentős része afro-amerikai. Bár az Egyesült Államok lakosságának csupán 12 százalékát teszi ki ez a kisebbség, az intézkedés közben megöltek egy harmada mégis afro-amerikai.
A gyilkosságok, és az egyre önkényesebb hatósági fellépés mögött összetett okok állnak. Fontos látni – állítja Róna-Tas Ákos – hogyan alakították át a rendőrség működését az elmúlt években. 2017-ben Trump elnöki rendeletben hagyta jóvá, hogy az intézkedő rendőrök katonai eszközöket, fegyvereket vethessenek be. Nem csak fegyverekkel, de verbálisan is ösztönözte az egyre agresszívabb rendőri fellépést az utóbbi években. A kellő terep- és emberismerettel rendelkező közösséget ismerő közösségi rendőrség szerepét átvette a nagyobb területeket lefedő egységek. Ez a széles lefedés azzal jár, hogy csak vészhelyzetben érintkeznek a helyi emberekkel a hivatalos ügyben eljárók – tehát nem tudják kik ellen lépnek fel, kevésbé ismerik a bűncselekmények hátterét, jellegét. A harmadik paradigma, ami felé a mai erőszakszervek haladnak – emlékeztet a szociológus – az adat alapú eljárási rend. Ez azt jelenti, hogy utcai megfigyelő kamerák adatai, a rendőrségi adatbázisok információi alapján “profiloznak” a rendőrök. Mesterséges intelligencia használatával, statisztikai modellekkel valószínűsítik, hogy kik a “potenciális elkövetők”, kik azok, akikkel kapcsolatban feltételezhető, hogy a következő időszakban bűncselekményt követnek el. Az így profilozott emberek ellen különböző eljárásokat indítanak, letartóztatják, előállítják, megfélemlítik az érintetteket. Ezek az intézkedések gyakran sértenek különböző alapjogokat , több jogvédő szervezet is tiltakozott az ilyen jellegű eljárások ellen, amelyek nagyban hozzájárultak a társadalmi feszültségek növekedéséhez az elmúlt években.
A legnagyobb rendőri kontroll épp azokon a területeken van, ahol a kisebbségek élnek, Róna-Tas Ákos szerint ez oda vezet, hogy kialakul egy “csúszós lejtő”, amely a kisebbségieket nagyobb számban sodorja a büntetésvégrehajtó intézmények felé. Amerika világelső a bebörtönzött emberek számát illetően. Minden száz amerikaiból egy börtönben ül, és a világon minden ötödik, szabadságvesztéssel büntetett ember szintén az Egyesült Államokban él. Aki egyszer bekerül a rendszerbe, az nehezen szabadul, illetve nehezen illeszkedik be újra a társadalomba: ebből a rendszerből alig van visszaút.
Az igazságszolgáltatás és büntetés végrehajtás anomáliái mellett a gazdasági egyenlőtlenségek is hozzájárulnak a feszültségek súlyosbodásához. “A fekete családok vagyona a fehér családok vagyonának egy hetedét teszi ki”- szemlélteti a különbségeket Róna-Tas Ákos, aki arra is emlékeztet: a nyolcvanas évekig az afro-amerikaiak nem kaphattak ingatlankölcsönt, és ez még a ma élő generációk számára is komoly hátrányt jelent.
Miközben afro-amerikaiak hátrányos megkülönböztetését, gazdasági lemaradását nem sikerült enyhíteni, aközben a fehér középosztály is válságba került. “Az egyik oka annak, hogy a lecsúszó fehér alsó-középosztály beállt Trump mögé, az az, hogy sikerült a 2008-as pénzügyi válság után megkreálni azt a fajgyűlölő beszédet, amely ennek az osztálynak minden baját a feketékre és a hispánókra hárítja”.
A tíz évvel ezelőtti válság után a jobboldal erősen megszervezte magát, és szervezőelvként rátalált erre a típusú rasszizmusra. Interjúalanyunk szerint ennek köszönhetően vált Trump meghatározó politikai szereplővé. A baloldal viszont, már jóval a gazdasági krízis előtt letett a rendszerkritikáról, és így – magyarázza Róna-Tas Ákos – elveszítette a képességét, hogy alternatívákat kínáljon. A válság idején hatalomra kerülő Obama elnök kompromisszumkereső politikusként kezdett el dolgozni, és nem vállalkozott radikális reformokra. Azok az igazi sérelmek, amelyek a gazdasági összeomlás kapcsán kialakultak a jobboldalt erősítették. Ezek az okok vezettek ahhoz, hogy az egyik faja identitás politika a másik fajta identitáspolitikát provokálja és nincs olyan mechanizmus, amely az egymásnak feszülő konfliktusokat oldaná.
Ami most folyik Amerikában, az Róna-Tas Ákos szerint teljesen szervezetlen dolog. Nem lehet látni a végkimenetelét a zavargásoknak. Nincs is megoldás a felmerülő problémának, és nincs is szervező erő, amely segítené a megoldáskeresést. A járvány miatt az emberek nem mennek dolgozni, a diákok már nem járnak iskolába: “most mindenkinek sok ideje van arra, hogy részt vegyen mindenféle tiltakozásban. Ennek a tiltakozásnak a valódi oka az, hogy Donald Trumptól megszabaduljon az ország. A mostani tiltakozásoknak éppen ezért novemberben lesz vége, ha ezt a célt sikerül elérni.” – magyarázta a San Diegoból a Marosvásárhelyi Rádió hullámhosszaira bejelentkező Róna-Tas Ákos.
A teljes interjú az alábbi linken hallgatható meg:
