• FM: 106,8 Mhz • 96 Mhz • 92,3 Mhz
  • AM: 1323 Khz • 1197 Khz • 1593 Khz
My Social Profile
Marosvásárhely, Romania
  • Valuta árfolyam

  • EUR4.9764 RON
  • USD4.7908 RON
  • GBP5.9910 RON
  • HUF1.2029 RON

A Szerbia néven ismert sárpataki roma telepen jártunk

Sárpatakon jártunk a roma telepen, amelyet a helyiek Szerbia néven ismernek.

Körülbelül 1500 személy él itt, az életkörülmények nehezek, de amióta a legtöbb fiatal külföldre jár dolgozni, akik általában Németországban és Olaszországban vállalnak mezőgazdasági idénymunkát, azóta a településen az életkörülmények sokat javultak, a sárházak helyét lassan veszik át az újannon épült téglaházak.

Sárpatak a kosárfonásról ismert, a szerbiai telep lakóinak többsége kosárfonással foglalkozik, főleg a téli időszakban, amikor otthon tartózkodnak és nem külföldön. Ebben az összeállításban megszólalnak idősebbek és fiatalok, akik a múltbéli és jelenlegi életükről mesélnek:

Sárpatakon nemcsak a kosárfonás a menő, a Szerbiának nevezett telepen az éneklésnek, a táncnak is fontos szerepe van. A Pro Caritate Dei Egyesület és annak vezetője, Ilonka Sallai Géza segítségével a tánccsoport nyugat-európai városokba is eljutott, felléptek Ausztriában és Németországban is. Most is elő tudnák adni az összes táncot, csak finanszírozás kellene, hogy megint elindulhassanak. Mint mindenhez, a turnézáshoz is pénz kell elsősorban. Bobby és Géza bácsi, ahogy ők az egyesület elnökét hívják, szívesen emlékeztek és nosztalgiáztak. A hangfelvétel elején a falu két idős asszonyát, aztán ismét a fiatalokat, végül az európai turné élményeit hallhatjuk.

A sárpataki kiszálláson nemcsak a felnőtteket szólaltattuk meg, a gyerekek is sorra kerültek. A gyerekek egy részével Nagy Adrienn szociális munkás foglalkozik, a nagyobbaknak iskola után segít a házifeladatok megoldásában, a kisebbeket, és azokat, akiket sajnos a szüleik nem járatnak állami iskolába, nincsenek benne az iskolarendszer kötelékeiben, próbálja írni-olvasni tanítani, rajzolni, legót kirakni, mondókakra tanítja őket, valamint egészséges életmódra, és próbálja pótolni, azt amit lehet.

A riport végén a gyerekek engem, a riportert is a bizalmukba fogadták: megeredt a nyelvük, odavezettek minden szekrényhez, kiszedegették sorban a játékaikat, hogy mindent megmutassanak, és meséltek a kirándulásról is, amit a tanító nénijük a számukra a nyáron szervezett. Azt is elárulták, hogy jövőre, ha kitavaszodik, az állatkertbe is el fognak látogatni. Persze, csak ha jók lesznek!