A romániai magyar könnyűzenei műfaj egyik megteremtője
Legtöbb nemzet úgy érzi, múltja, kultúrája, sok évszázados öröksége összetéveszthetetlen más népek szellemi- és tárgyi kincseivel. Különösen így van ez a mi sajátos, erdélyi örökségünkkel, ahol Kelet és Nyugat találkozik a Kárpátok lábánál. Éltek itt együtt szászok és magyarok, székelyek, örmények és böszörmények, zsidók és habánok, bolgárok, korábban besenyők is, majd a balkáni kultúrát magukkal hozó románok, és vált színesen gazdaggá, sajátosan egyedi erdélyi értékké az itt épült örökség.
Azonban az épített erdélyi örökség nem csak templomokat, temetőket, várakat, kastélyokat, és udvarházakat vagy kúriákat jelent. Ahogy az örökségünkben benne vannak az ősi könyvek, a freskóink, az Europa Nostra-díjas Torockó, vagy a berethalmi szász evangélikus püspöki templomerőd, melynek ma is látható ajtózárát, a párizsi világkiállításon is megcsodálták, pont úgy benne van a klasszikus zene, a könnyűzenei műfaj, a régi népdalok, a zeneszerzés és a éneklés is. Nem csoda, hiszen ahogy a műsorunkban már többször is említettük: Habár Erdély a Világörökség térképen van, nekünk Erdély egésze a Világörökség része.
Tamás Gábor, könnyűzenész, énekes, zeneszerző, a Magyar Kultúra Lovagjával az Örökségünk Nyomában szerkesztője, Nagy-Bodó Tibor beszélgetett.
