A gyávák és az ostobák: Kenedi János Imrédy Béla vádbeszédéről
“A reménytelen és kétségbeesett végküzdelemben önként felvetődik a kérdés: gonoszsággal párosult vakság, vagy életképtelenség határán mozgó gyávaság váltotta-e ki a magyar uralkodó osztályok magatartását. (…) azt kell gondolnunk, hogy a gyávák száma jelentősen felülmúlta az egyszerűen ostobákét. S ne higgyük, egy pillanatig sem, hogy ilyen kegyetlenül sorsdöntő helyzetekben kisebb bűn gyávának lenni, mint vaknak és ostobának.” – Horváth Zoltán Imrédy Béla berében mondot vádbeszédét Kenedi János idézte fel az Élet és Irodalom hasábjain. Arról beszélgettünk, milyen párhuzamok vonhatóak az 1945-ben érzékelt társadalmi krízis, és a mai válságjelenségek között.
