A Georgescu-ügy következményei
Călin Georgescu volt jelölt véglegesen „volt jelölt” marad, nem vehet részt a májusi elnökválasztáson. Az Alkotmánybíróság tegnap este egyhangúlag elutasította fellebbezését a Központi Választási Iroda azon határozata ellen, amely érvénytelenítette jelöltségét. A BEC vasárnap este megállapította, hogy a jelöltség iktatásának elbírálásakor nem tekintheti fontosabbnak a formai szempontokat az Alkotmánybíróság által már korábban eldöntött alapvető szempontoknál, miszerint az elnökjelölteknek tisztelniük és védelmezniük kell a demokráciát.
Az ügy számos kérdést vet fel, és bár szuverenista táborban most kiadó az államfőjelöti szék, a társadalom sokkal komolyabb kérdésekre kell választ találjon. Georgescu ugyanis nem csupán egy politikai figura, hanem egy ideológiai mozgalom vezetője, aki rengeteg embert meggyőzött oroszbarát nézeteivel és szélsőjobboldali retorikájáva. Ők pedig maradnak a májusi választások után is, függetlenül attól, hogy ki költözik be a Cotroceni-palotába. … Mert bár Marcel Ciolacu miniszterelnök azt állítja, hogy az Alkotmánybíróság döntésével lezárul egy veszélyes epizód, amelyet Románia az elmúlt hónapokban átélt, a valóság ennél összetettebb. Jogilag pontot tettek ugyan az ő elnökjelölti ambícióira, de a politikai és társadalmi hatása marad, mert sokkal mélyebb, mint az elsőre tűnik. A Georgescu által képviselt eszmék és narratívák tovább élnek követői körében, akik most úgy érezhetik, hogy a rendszer önkényesen korlátozza politikai választásukat. A kérdés tehát nem csupán az, hogy ki lesz az ország következő elnöke, hanem az is, hogy milyen politikai feszültségek vannak születőben. Mert Románia politikai stabilitása nem csak a jogi eljárásokon múlik, hanem azon is, hogy a demokratikus intézmények képesek-e hosszú távon kezelni az egyre erősödő társadalmi megosztottságot.
Ez a mai témánk, Dr. Horváth István szociológus, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem tanára a vendégem.
