SZACSVA – Ősidők titkainak nyomában (II. rész)
A 2025 január 26-án jelentkező műsorban a Kovászna megyei Szacsvát mutatjuk be. A település közigazgatásilag Rétyhez tartozik, melytől 7 km-re délkeletre, a Bodzafordulói-hegyek között, a Szacsva-patak felső völgyében fekszik. Területe ősidők óta lakott. A Szacsva patak völgyében a jobb oldali hegylánc egyik csúcsán állott vára, melynek jelentős maradványai még láthatók. A vár a 13. században épülhetett és a határvédő várrendszer része lehetett. A reformátusok által lakott falucska műemlék temploma kívülről késő barokk stílusjegyeket őriz. Mai alakját az 1818-1827 között végzett átalakításokkor nyerte. Ekkor bontották le a középkori szentélyt, amelynek helyén és talán alapfalán az 1824-ben épült torony áll. Ezekben az években nyújtották meg nyugat felé a templomhajót, építették a déli bejárat elé a mai portikuszt és emeltek kőből támpilléreket a hajó négy sarkához. A 19. század elején végzett átalakítási munkálatok során szerencsésen megőrizték az 1761-ben készült, festett, kazettás mennyezetet, amelynek 60 (10×6), négyzetre osztott tábláján a kor jellegzetes virágdíszeit és egy-két figurális ábrázolását láthatjuk. Ezt a templomot a művészettörténeti szakirodalom sokáig a virághímes mennyezetének köszönhetően tartotta számon, de 2000-ben Jánó Mihály művészettörténész és Kiss Lóránd falkép restaurátor a hajó belsejének északi falfelületén, a szószékkorona és az orgonakarzat magasságában egy 14. századi, al fresco technikával készült falfestmény töredéket tártak fel. A 150 x 40 cm-es méretben föltárt festett falfelületen a középkori magyar falfestészet sajátos ikonográfiai témájának, a Szent László-legendának ún. Üldözés jelenete látható. A falfestmény töredék előbukkanása azt a helyi szóhagyományt látszik megerősíteni, miszerint a mai templom helyén egy korábbi, középkori kápolna állt. Innen származik a Szacsvai család, melynek számos neves tagja itt született.
A január 26-i műsorban Gál Zsigmond református gondnok, Dezső László Levente református lelkész, id. Berde András fafaragó, Kiss-Pásztor András gazdálkodó, Tímár Anna háziasszony és Tímár András vallomása alapján kapunk képet a hajdani és a jelenlegi faluról. Összeállításunk második részét sugározzuk.
