Hová tűnt a tornasportunk?
Egyre mélyebbre süllyed a romániai versenysport. A legutóbbi, Riói olimpián mindössze öt érmet sikerült szerezniük, egy arany, egy ezüst és három bronzérmet. A helyzet hasonlít az 1952-es Helsinki-i olimpiához, ahol négy érem termett a romániai sportolóknak, 1/1/2 elosztásban. Az ország sporttörténelmében messzemenően a tornasport volt a legsikeresebb, összesen 72 éremmel, amelyből 25 arany. A női szakág vitte a prímet a maga 24 aranyérmével, a fériaknál egyetlen aranyérmet sikerült az idők hosszú sora alatt szerezni: Marius Urzica, 2000-ben Sydneyben állhatott fel a dobogó legmagasabb fokára lólelngésben.
Marius Urzica a gyergyószentmiklósi tornasport neveltje, mint ahogy Molnár Levente egyetemi világbajnok, Európa-bajnoki bronzérmes is. De sorolhatnánk Kádár Antallal, Gál István Csabával, mindketten Romániát képviselték az olimpiai játékokon, utóbbi – többek között Marian Dragulescu talaj és ugrás edzőjeként több olimpián is részt vehetett. De szintén Marosvásárhelyről indult Cristian Moldovan, aki végül a tornáról aerobicra váltva, utóbbi sportágban Románia első világbajnoka lett.
Adáskörzetünkben Gyergyószentmiklós mellett Marosvásárhelyen, majd Sepsiszentgyörgyön is élénk tornaélet folyt. Aztán szépen lassan minden elcsendesedett.
A marosvásárhelyi ISK tornatermében – egyike az ország kevés olyan termének amelyet kimondottan ennek a sportágnak építettek – jelenleg többnyire bírkózó és asztalitenisz-edzések folynak. Gyergyószentmiklóson és Sepsiszentgyörgyön megszűnt a tornasport.
Románia pedig 44 év után nem nyert érmet tornában olimpián Rióban.
Mivé vált e nemes sportág, miért tűnik el szépen lassan a kínálatból? – tettük fel a kérdést Oláh János egykori marosvásárhelyi, majd sepsiszentgyörgyi tornaedzőnek:
