VADASD – Kísért a múlt (I.rész)
Fotó: Sármási-Bocskai János/Falu világa
A 2017 december 10-én jelentkező Falu világa műsorban a Maros megyei Vadasdot mutatjuk be. A település a Havad-patak völgyében helyezkedik el, Marosvásárhelytől 23 km-re délkeletre, Erdőszentgyörgytől 6 km-re, a községközponttól Havadtól pedig 3 km-re fekszik. Vadasd írásos említése 1567-ből való, adatok vannak viszont arról, hogy a vidék már az Árpád-házi királyok korában lakott terület volt. “A Vadasd településnév a vad szó –s képzős és –d helynévképzős származéka, és eredetileg vadban gazdag helyet jelent.” – írta Szabó T. Attila 1981-ben. A Székelyföld leírásában Orbán Balázs azt írja a falu néveredetéről, hogy “A hagyomány azt tartja, hogy itt egy nagy úrnak volt vadaskertje.” Czirmay Zoltán püspöki titkár 1902-ben megjelent Névkönyvében tudni véli, hogy ez a nagy úr Bede nevű hun vezér volt, ellentétben Orbán Balázzsal, aki a Keresztúri családot, Szövérdi Gáspár Jánost és az erdőszentgyörgyi kastély úrát, gróf Rhédeyt nevezi meg. A rendszerváltás előtt Vadasdot híres állami gyümölcsöséről ismerte a nagyvilág. Ma magánkézben van, de a tulajdonosok nem tudják karbantartani és megőrizni. Lassan az enyészetté válik – ha csak nem sikerül anyagi forrásokat találni megmentésére. A lakosság is lassan elöregszik, a fiatalok külföldön próbálnak érvényesülni. Igaz egyre többen itthon kezdenek családi vállalkozásba, zöldség- vagy virágkertészetet létesítenek. Lelkesedésüket azonban letöri, hogy alig van piaca a minőségi, helyi terméknek. Az iskola szépen felújított termeiben két tanerővel folyik az oktatás. A gyermeklétszám csökkenése azonban itt is tapasztalható. A település nagyon sok jeles személyiséggel büszkélkedhet, akikről szívesen mesélnek a turistáknak a falubeliek. De egy szomorú esemény is beszédtéma, ha valaki Sántha József tanító úrról érdeklődik. Két vadasdi a hegyoldalban lévő kukoricásból végignézte, amint kedvenc tanítójukat, mezőgazdasági irányítójukat, gyümölcsnemesítőjüket hihetetlen kegyetlenséggel, a szekérről lerángatva a marosvásárhelyi szekusok 1949. augusztus 7-én agyonlőtték. A kihantoláskor a koponyán látszott a golyó behatolásának helye. Az útszéli almafa alá kaparták el. 1990 elejéig beszélni sem lehetett róla, legszigorúbb tabutéma volt. Vagyonát elkobozták, feleségét Dobrudzsába deportálták, egy építőtelepen talicskával hordta a maltert.
Fotó: Sármási-Bocskai János/Falu világa
A december 10-i műsorban Jakab Viktor református lelkész, Székely Ferenc közíró, néprajzos, Velencei Szeréna (82) nyugalmazott óvónő, Pál Erzsébet (70) zöldségtermesztő és Jakab Zsolt Hunor egyetemista vallomásai alapján kapunk képet a hajdani és a jelenlegi faluról. Összeállításunk első részét sugározzuk.
Műsorunk a 2017 szeptember 17-i műsor ismétlése!
