Vita a közigazgatási kódex körül
Az RMDSZ szerint csorbítja a kisebbségi jogokat, és visszalépést jelent az eddig hatályos rendelkezésekhez képest a kormány által sürgősségi rendelettel hatályba léptetett új közigazgatási törvénykönyv, amely tegnap megjelent a Hivatalos Közlönyben.
A magyar érdekvédelmi szervezet a visszalépések közt említi a megszerzett jogok védelmének eltörlését, azt, hogy a helyi tanács dokumentumait ezután kizárólag románul hozzák nyilvánosságra, és azt is, hogy a kisebbségek által lakott településeken is kötelezik a közintézményeket, hogy az állam nyelvén is kommunikáljanak. A megszerzett jogokkal kapcsolatosan emlékeztet arra, hogy az RMDSZ 2006-ban elérte, hogy anyanyelv-használati jogait akkor se veszíthesse el a magyar közösség, ha a jövőben számaránya bizonyos településen 20 százalék alá esik. A sürgősségi kormányrendelet jelenlegi formája szerint ez csak a következő népszámlálás jóváhagyásáig érvényes. A közigazgatási kódex most hatályba léptetett változatából hiányoznak azok a parlamenti vita során elfogadott pontosítások, amelyek szerint a kisebbségi anyanyelv-használati jog kiterjed az utcák, terek és parkok elnevezéseinek többnyelvű feliratozására, illetve a közüzemekkel, valamint a kormány és a minisztériumok helyi képviseleteivel történő kommunikációra.
Ezzel szemben a marosvásárhelyi székhelyű Civil Elkötelezettség Mozgalom azt állítja, hogy megtévesztő és hamis az RMDSZ politikusainak állítása, miszerint a sürgősségi kormányrendelettel elfogadott új közigazgatási törvénykönyv visszalépést jelent a kisebbségi jogok terén.
A Szigeti Enikő ügyvezető igazgató kézjegyével ellátott közleményben a jogvédő szervezet kiemeli: nem történt jogvesztés a romániai magyar közösség szempontjából, az új közigazgatási kódex nem jelent visszalépést a nyelvi jogok terén. A CEMO szerint mindazok a kisebbségek anyanyelvhasználati jogait szabályozó rendelkezések, előírások megtalálhatók az új törvénycsomagban is, mint a 2001-ben elfogadott, eddig hatályban levő, 215-ös helyi közigazgatásról szóló törvényben. Sőt a régivel ellentétben az új törvénykönyv azt is szabályozza, hogy a kétnyelvű formanyomtatványokat, űrlapokat hogyan kell elkészíteni, milyen módszer szerint kell kivitelezni. Ezen kívül majd semmi sem változik azokon a településeken, ahol a kisebbség számaránya meghaladja a 20%-ot.