Vészharangot kongattak az egyiptomi Sarm-es-Sejkben az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülésének (COP27) megnyitóján a vezető politikusok és szakemberek.

António Guterres ENSZ-főtitkár azt mondta, hogy a globális felmelegedéssel, illetve annak egyre fokozódó hatásaival szemben az emberiség két dolog közül választhat: együttműködik vagy elpusztul. Szerinte a Föld éghajlata szempontjából még mindig a pokolba vezető autópályán robogunk, és a lábunk változatlanul a gázpedálon van.

Emmanuel Macron francia elnök amellett érvelt, hogy nyomást kell gyakorolni a gazdag nem európai országokra, különösen az Egyesült Államokra és Kínára, hogy csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását, és anyagilag segítsék a szegény országokat az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.

Iohannis szerint Románia elkötelezett az éghajlatváltozás megfékezésében.

Klaus Iohannis államfő az ENSZ klímacsúcson azt mondta, Románia teljes mértékben támogatja az Európai Unió vezető szerepét az éghajlatváltozás megfékezésében, valamint a tagállamok közös kötelezettségvállalását az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére.

Az államfő úgy vélekedett, az európai kontinensen dúló, de globális hatású háború nem vonhatja el figyelmet a klímaváltozás problémájáról. A jelenség ugyanis nem ‘absztrakt’ fogalom, hanem hétköznapjaink valósága, amely súlyos következményekkel jár az emberi egészségre, a természetre és a gazdaságra.

Iohannis beszámolt arról, hogy Romániát idén súlyos aszály sújtotta, ami kihatással volt a víz-, élelmiszer- és energiaellátásra. Az ilyen helyzetekhez való alkalmazkodási képesség növelése a társadalom és az ökoszisztéma ellenálló képességét is erősíti – hangsúlyozta. Az államfő azt mondta, a romániai fiatalok nagyon motiváltak a klímaváltozás visszaszorításában, és ezt a hozzáállást erősíteni lehet az oktatás révén.

A fejlődő országok felhívásai állnak a COP27 klímakonferencia középpontjában.

A szegényebb nemzetek arra szólították fel a gazdag országokat, hogy fizessenek a szennyezésük által nekik okozott károkért. Több vezető szerint az északi félteke országainak kártérítést kell fizetniük a szegényebb nemzeteknek, amelyek megszenvedik az előbbiek által okozott szennyezést.

Barbados miniszterelnöke, akinek országát időjárási szélsőségek sújtják, egyike volt azoknak a vezetőknek, akik elítélték a fejlett országokat, amiért cserbenhagyják a fejlődő világot. Mia Amor Mottley szerint a gazdagabb országok nem nyújtanak segítséget a klímabarát technológiára átálláshoz sem. A gazdag országok évi 100 milliárd dollárt ígértek a fejlődőknek, hogy környezetbarátabbá tehessék gazdaságaikat, de az ENSZ szerint eddig csak évi 83 milliárd dollár támogatást kaptak.

Forrás: RRA/Agerpres/Euronews