Úrnapja ünnepét 1264-ben rendelte el IV. Orbán pápa, ez Szentháromság vasárnapja után az első olyan ünnep, amely nem konkrét bibliai eseményt jelenít meg, mint a húsvéti vagy a karácsonyi ünnepkör, hanem egy úgynevezett “hittitkot”. A Krisztus testét és vérét jelképező oltáriszentség titkát megjelenítő ünnepet eredetileg a pünkösdöt követő vasárnap utáni csütörtökön ünnepelték, a II. vatikáni zsinat óta azokban az országokban, ahol nem munkaszüneti nap vasárnap is meg lehet tartani. Így a Vatikánban például csütörtökön, míg Olaszország többi részén vasárnap ünneplik. Úrnapja manapság a virágszőnyegekről, a falusi virágsátrakról és a körmenetről ismert. A körmenetek a lakott területeket járták végig, szimbolizálva, hogy Jézus jelen van a falvakban, városokban egyaránt.