A Madéfalvi veszedelem 250. évfordulója alkalmából szervezett háromnapos megemlékező ünnepségsorozat második napján, tegnap tudományos konferencia zajlott a madéfalvi közösségi házban – A Határőrség és a székelység témakörben. Szintén Madéfalván tartotta éves gyűlését a Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége.

Éjfélkor, január 6-ról 7-re virradólag a Csíki medence szinte minden templomában megszólaltak a harangok, a székely falvak felekezetei ezzel is emlékeztettek a madéfalvi veszedelemre. * Ma délelőtt 10 órától ünnepi szentmise kezdődött a madéfalvi Jézus Szíve plébániatemplomban, innen a nép zászlók alatt a Siculicidium emlékműhöz vonul, ahol fél 12-től ünnepi beszédekkel, koszorúzással és kopjafaavatással emlékeznek a 250 történt székely mészárlásra. * Ma este hét órától a madéfalvi kultúrotthonban lép fel a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, a néptáncosok a Madélfalvi Veszedelem című műsorukkal tisztelegnek a madéfalvi hősök előtt. * Az 1764. január 7-ei madéfalvi vérengzés siculicidium, székelygyilkosság, illetve madéfalvi veszedelem néven vált ismertté. Ennek előzménye, hogy Mária Terézia császárnő 1760-ban elrendelte a székely határőrség újbóli felállítását. A székelyek sérelmezték, hogy az új szabályok szerint idegenben is kell majd szolgálniuk német nyelvű vezénylet alatt, és katonai szolgálatuk fejében nem nyerhetik vissza régi szabadságjogaikat. Sokan közülük elbujdostak az erőszakos sorozás elől, mintegy 2500-an azonban összegyűltek Madéfalván, és tiltakozó petíciót fogalmaztak meg Mária Teréziának. Siskowich altábornagy utasítására a császári csapatok 1764. január 7-én hajnalban váratlanul rátámadtak a Madéfalván gyülekező székelyekre. A támadás több száz ember halálát okozta, és megtörte a székely ellenállást. A moldvai csángók egy része a madéfalvi vérengzés után Moldvába menekült székelyek leszármazottja.
Dobos László.