A trianoni szerződés napjává nyilvánítja június 4-ét a képviselőház által szerdán elfogadott jogszabálytervezet. A javaslatot 235 képviselő támogatta, 21-en ellene szavaztak, 25-en tartózkodtak.

A törvénytervezet lehetővé teszi, hogy helyi és országos szinten kulturális-oktatási és tudományos rendezvényeket szervezzenek “a trianoni szerződés jelentőségének és fontosságának tudatosítása érdekében”. A helyi és központi hatóságok anyagi és logisztikai támogatást nyújthatnak a rendezvények szervezőinek, a közszolgálati média pedig ezzel kapcsolatos tartalmakat sugározhat.

A jogszabály azt is előírja, hogy a helyi és központi hatóságok gondoskodnak Románia zászlajának felvonásáról az 1994/75-ös törvénynek megfelelően, és Románia himnuszának bejátszásáról.

Titus Corlăţean szociáldemokrata szenátor, a tervezet egyik kezdeményezője felszólalásában azt mondta, június 4-e “a modern és kortárs román állam számára fontos nemzeti szimbolisztikával bír”.

A trianoni békeszerződés nemzetközileg elismerte Románia Erdéllyel kiegészült határait, és szentesítette az erdélyi többséget alkotó románok polgári és politikai jogait, amelyekkel nem rendelkeztek az osztrák-magyar dualizmus idején– mondta Corlăţean. Hangsúlyozta: a törvény nem irányul senki ellen.

Ez nem valamely nemzeti kisebbség ellen irányuló törvény. Lehetőséget teremthet az elmúlt években elmaradt párbeszédre azok között, akiknek eltérő véleményük van június 4-e szimbolisztikájáról. (…) Nem irányul egy másik állam ellen sem. Tudomásul kell vennünk, hogy az utóbbi években voltak nacionalista vagy akár idegengyűlölő megnyilvánulásokat tanúsító politikai erők Budapesten, például a Jobbik vagy a Fidesz, amelyek folyamatosan románellenes elméleteket és politikai elveket hangoztattak, és a román nemzetet sértő törvényeket hoztak – a trianoni szerződésről megemlékező törvényt vagy az etnikai alapú magyar állampolgárságról szóló törvényt – tette hozzá Corlăţean

Az RMDSZ bírálta a projektet, amelyet “fölöslegesnek” tart. Kelemen Hunor pártelnök rámutatott: a tervezet nem tud megváltoztatni semmit.

Ami száz évvel ezelőtt történt, az a román nemzetnek érthetően nagy örömet okoz, a magyar nemzet és a romániai magyarok számára óriási veszteség, és szomorúságra ad okot. Ezt a tényt a mai vita és a törvényjavaslat sem az egyik, sem a másik oldalon nem tudja megváltoztatni. A múlt mögöttünk van, és ott is marad. Persze, ismerem a mondást, hogy semmi nem bizonytalanabb a múltnál, és tudom, hogy a múlttal a jövő végtelenségig manipulálható. Mégis meg vagyok győződve arról, hogy a parlamentben sokkal hasznosabb és gyakorlatiasabb lenne, továbbá a ma és a holnap igazságához is közelebb állna, ha olyan témákat találnánk, amelyek közelebb hoznak bennünket, nem pedig elválasztanak – hangoztatta Kelemen.

Az RMDSZ elnöke felvetette azt a kérdést, hogy mit akarnak bizonyítani ennek a tervezetnek az elfogadásával.

Románia nemcsak Erdély területével, hanem velünk is gazdagodott, kulturális örökségünkkel, múltunkkal együtt. Hogy milyen körülmények között él egy kisebbség, hogyan érzi magát a szülőföldjén, az pedig elsősorban a többségen múlik. Mi, akik Romániában maradtunk, elfogadtuk, hogy ez az ország a mi országunk is, a mi otthonunk is, és itt szeretnénk jövőt építeni gyermekeinknek. Egy erős, magabiztos, bűntudat nélküli többség soha nem fitogtatja hatalmát, nem hoz létre szándékosan olyan helyzeteket, amelyben a másik megalázottnak érzi magát, ahol őt kigúnyolják, megbélyegzik, ahogyan tették azt önök az elmúlt három hétben. Kedves kollégák, felmerül a kérdés: mit akarnak önök bizonyítani ezzel a projekttel? És kinek akarnak bizonyítani? (…) Látom és érzem, hogy még nem ért véget az a versengés, amit három héttel ezelőtt indított az államelnök. Nem ért véget a versengés, amelynek kapcsán önök azt hiszik, hogy a magyarellenesség felmutatásával meg is oldották Románia problémáit – mondta Kelemen.

A Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Népi Mozgalom Párt (PMP), és a nemzeti kisebbségek képviselői támogatásukról biztosították a projektet, és bejelentették: parlamenti csoportjaik megszavazzák azt. A képviselőház döntő házként szavazott a kezdeményezésről.

Forrás: Agerpres