Több mint háromezer éves sírokat találtak Sepsiszentgyörgy határában
A Sepsi Aréna mellett az új Jégcsarnok építési telepén végzett régészeti feltáráson a Keleti-Kárpátok Múzeumának munkatársai ókori sírokat és tárgyakat fedeztek fel.
Az intézmény régésze, Puskás József az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva elmondta: tíz emberi sírt, aranyból készült használati tárgyakat és nyolc ló maradványait fedezték fel. Az állatok mellett szarvasagancsból készült lószerszámokat találtak. A régész szerint ezek a késő bronzkorból származnak, körülbelül 3500 évesek lehetnek, vagyis a Kr. e. 18–14. századból. Puskás József véleménye szerint a Sepsiszentgyörgyön felfedezett sírok azért különlegesek mert akkoriban az Erdély területén élő népcsoportok temetkezési szokása a hamvasztás volt.
A holttest földbe helyezésének rítusa a Kárpátokon kívül élő népek késő bronzkori szokása volt, akik a mai Moldva területéről érkezhettek ide. Ezt sugallják a sírokban talált, Monterou hagyományt követő edények is. A régész szerint az eddigi ásatásokból arra következtetnek, hogy további sírok lehetnek a területen, az Olt folyóhoz közelebb.
Marosvásárhelyi Rádió/Kovács Zsolt