Tiltakozik az Erdélyi Magyar Néppárt a Madarasi Hargitán található kegyhely keresztjeinek eltávolítása ellen. Közleményükben kijelentik, hogy nem vitatják a csúcs rendezésének a szükségességét, de úgy látják, hogy ez nem kizárólag természetvédelmi kérdés. Emlékeztetnek arra, hogy a Madarasi Hargita nemcsak kedvelt kiránduló-, hanem búcsújáró hely is.

Harminc évvel ezelőtt a csíkmadarasiak állították az első keresztet a csúcsra, még a kommunizmus idején, és azóta minden év szeptemberének harmadik szombatján madarasiak százai zarándokolnak a kegyhelyre, megünnepelni a Szent Kereszt Felmagasztalásának ünnepét, máshonnan is számtalan kiránduló, zarándok érkezik, sőt a néppártnak arról is tudomása van, hogy az egyik érintett település kápolnát szándékszik felépíteni a hegycsúcs közelében. Az EMNP megyei és területi vezetői által aláírt közlemény elítéli, hogy természetvédelmi intézkedésnek feltüntetve, avatatlan kezekkel megpróbálják felszámolni a közvita lehetőségének teljes mellőzésével a székelyek szent hegyének is nevezett Hargitán a magyarságtudatot több évtizede erősítő kegytárgyakat.

Egy, az érintett települések képviselőiből, történész, néprajzos, természetvédő és jogász szakemberekből álló bizottság kinevezését javasolják a kegyhelyen történő további szakrális, spirituális tevékenységek megvitatására. Úgy vélik a néppártos képviselők, hogy a meglévő kereszteket és kopjafákat nem szabad bántani, újak felállítására csak szabályok betartásával, a terület tulajdonosának és különböző szakmai fórumok, például a természetvédelmi gondnokság engedélyével legyen lehetőség. A kegyhely felszámolását nemrég jelentette be a terület kezelője, a Zetelaka-Libán Magán Erdőgondnokság, ez része a Madarasi Hargita és az Ördögtó Natura 2000-es jelentőségű természetvédelmi területekre vonatkozó kezelési tervnek.
MVR/Asztalos Ágnes