Gyergyószentmiklóson sokan vettek részt a délben megtartott központi megemlékezésen. A Petőfi szoborhoz az ünnepi szentmiséről és tanintézetekből is érkeztek jelenlévők.

Csergő Tibor András polgármester úgy fogalmazott, csak az érezheti biztonságban magát, aki szabad, azonban még mindig ott lappang a régi világ reflexiója, ezért fontos kiharcolni az igazunkat, megszerezni azt, amit már rég meg kellett volna kapjunk. Továbbá a polgármester a magyar öntudat fontosságáról beszélt és arról, hogy őseink földjén kell jövőt építeni.

Vincze Lóránd EU parlamenti képviselő úgy döntött, hogy a székelyek mai szabadságharcáról beszél, arról, hogy olyan zászlóval olyan nyelven akarunk élni, ami miénk: székely zászlóval és magyar nyelven. Nem a forradalom ideje van, hanem a munkáé, a küzdelemé – fejtette ki az Eu parlamenti képviselő –, Brüsszelben pedig jól kell sáfárkodni. Az érdekképviselet igyekszik helyrehozni azt a méltánytalanságot, ami érte az itt elé magyarságot – mondta Vincze, aki meg van győződve, hogy: van annyira konok a székely, hogy küzd és eléri a célját.

Bende Sándor parlamenti képviselő, az egykori forradalmárokkal indított, akik egyként hitték, hogy a szabadság az emberiség legdrágább kincse, majd arról beszélt, hogy mit jelent ma a szabadság a járványhelyzet és a közelben zajló háború árnyékában.

Barti Tihamér Hargita Megye Tanácsának alelnöke, az RMDSZ Gyergyó Területi elnöke, szerint meg kell érteni március 15 ünnepét, le kell vonni a következtetéseket. Arra bíztatott mindenkit, hogy döntést kell hozni, mint Petőfiék, akkor meg tudunk állni a lábunkon és el tudjuk érni céljainkat. Lehetetlen nincs ez az üzenet! – fogalmazott Barti, aki szerint mindenkinek kell legyen márciusi belső identítása, és csak akkor láthatjuk a pozitív jövőt, ha szemünk van a múltra, mert ez adhat erőt.

Tusa Szilárd az Erdélyi Mgyar Szövetség Gyergyói vezetője emlékeztetett, hogy 33 évesek azok, akik nem éltek át forradalmat és a szabad gyermekkor ellenére, ma hiányoznak a településkről, akik Londonban, Svájcban, vagy más távoli helyen telepedtek le, hiányzik 600 ezer magyar Erdélyből. A történelem nemcsak megkímélt, hanem elaltatott – fogalmazott Tusa -, felidézve, hogy 1848-ban a forradalmárok nem voltak 33 évesek, nem várták, hogy a dolgok óvatosan alakuljanak, hanem a történelmet, a jövőt akarták alakítani. A passzivítással szemben ma is a cselekvő magatartásban rejlik a hőssé válás lehetősége. Tusa Szilárd szerint hősök akik mernek itthon maradni és tenni a közösségekért. A központi rendezvény Gyergyószentmiklóson papi áldásokkal, koszorúzással és a himnuszok eléneklésével zárult.

Marosvásárhelyi Rádió/Vincze Csilla