Ma, kedden folytatódott a Régiók és városok európai hete. Csupán a mai nap 66 előadás várható különböző témákban, szakterületeken, amelyeken részt vesznek az Európai Bizottság szakemberei, az összes európai régió képviselői, önkormányzatok, civilek, és természetesen a sajtó.

Egy ma délelőtti háttérbeszélgetésen többek közt elmondták, hogy miközben a jelenlegi költségvetési időszak felénél tartunk, már készül a következő 2021-2027-es költségvetési tervezet, amely már elérhető a bizottság honlapján. A tervezet magyarul is olvasható.

Amint tegnap Jean-Claude Juncker bizottsági elnök és Corina Cretu biztosasszony is jelezték, hogy 2019 májusáig, azaz az EP választásokig szeretnék elfogadni. A bizottság szakemberei szerint nagyon nehéz lesz tartani ezt a kitűzött célt, de Románia számára előnyös lenne, hisz a tervezet szerint csupán a fejlesztési, kohéziós és szociális alapok révén 8%-10 %-kal nőne a Romániának szánt összeg, kb. 30 milliárd euróról beszélünk.

Bonyolult folyamatról van szó – mondták -, hisz a Brexit után egy erős hozzájárulóval kevesebb, és ugyanakkor új költségvetési fejezetekkel számolnak, (külön alapot hoznak létre a biztonsági, migrációs és határvédelemre) – ennek ellenére, a Bizottság szándéka szerint a kevésbé fejlett régiókat kiemelten fogják támogatni. Sajnos ilyen a kelet-európai régiók zöme, Romániából csak a Bukarest-Ilfov körzet számít kicsit fejlettebb régiónak, azaz ezt a régiót leszámolva a teljes Románia kevésbé fejlett régiónak számít, és jelenleg ezek a régiók nem is érdekeltek abban, hogy szintet lépjenek, hisz ezáltal elesnének fontos európai pénzektől. A központi régió teljesítményéről – amelybe teljes adáskörzetünk tartozik – elmondták, hogy elmarad a bukaresti, valamint a Kolozsvár központú észak-nyugati és a Temesvár központú nyugati régiótól, de itt is léteznek jó kezdeményezések, egyre dinamikusabb és innovatívabb.

Az európai pénzekkel való visszaélésekkel kapcsolatban a bizottság képviselői elmondták, hogy az általános megítéléssel ellentétben Románia egy relatív tiszta ország, és az OLAF jelentései szerint sem tartozik a problémás országok közé. Ami viszont továbbra is nagy gondot jelent Románia számára az a túlzott bürokrácia és pár olyan rossz törvény, amelyek az intézmények helyett a közalkalmazottakra ruházzák a felelősséget. Ebben az értelemben Románia egyedi, és főleg ezzel magyarázható a körülményes, lassú és bürokratikus folyamat. Példaként elmondták, hogy míg nálunk az óvások miatt stagnálnak projektek, addig máshol, ha létezik is óvás, a projekt bonyolítása nem áll le, s abban az esetben, ha a bíróságon az óvó fél nyer, a projekt értékéből X összeget fizet a bonyolító cég az óvó félnek. Ugyanez érvényes a romániai nehézkes közbeszerzésekre is. Gyakorlatilag Románia a saját törvényei és intézményei által akadályozza saját magát. Továbbá a hosszútávú stratégiai gondolkodás, a túlpolitizálás is gondot jelent nálunk – mondták.

Természetesen vannak pozitív példák is, amelyekről keveset beszélünk. Az elmúlt 2 éven a Bizottság tagjai maguk járták Románia észak-keleti és észak-nyugati régióit, ahol életképes és innovatív projekteket fedeztek fel, illetve segítettek azoknak a sikeres pályázásban. Romániai eddigi teljesítményéről itt találnak hivatalos adatokat.

Nyilván azt is elismerték, hogy ezek a régiók sok esetben nem működnek hatékonyan, hogy az esetek többségében mesterségesen létrehozott régiókról van szó, amelyeken sajnos már nem lehet változtatni. A Bizottság képviselői arra próbálják rávenni a romániai régiókat, fejlesztési ügynökségeket, önkormányzatokat, hogy már most készítsék elő projektjeiket a következő költségvetési ciklus számára, hogy ne veszítsünk el 1-2 évet – mint ahogy az a 2014-2020-as költségvetési ciklus elején történt

A bizottság képviselői a romániai minisztériumok működésével is elégedetlennek bizonyultak.