Mihai Răzvan Ungureanut javasolja a Külügyi Hírszerző Szolgálat élére Klaus Johannis államfő. A volt miniszterelnök korábban is vezette már a Külügyi Hírszerzést. Kinevezéséről a parlament dönt.

A korábbi igazgató, Teodor Melescanu tavaly szeptemberben mondott le tisztségéről, hogy indulhasson az elnökválasztáson. A titkosszolgálatok vezetőit a Parlament nevezi ki az államfő javaslata alapján. A decemberben hivatalba lépett Klaus Johannis államfő februárban volt pártja, a Nemzeti Liberális Párt egyik alelnökét, Eduard Hellvig volt európai parlamenti képviselőt jelölte a Román Hírszerző Szolgálat igazgatói tisztségébe, akinek a kinevezését márciusban a Parlament is megszavazta.

Szeretné, ha a Parlament bizalmat adna neki és kineveznék a Külügyi Hírszerzés élére – fejtette ki Mihai-Răzvan Ungureanu. A liberális szenátor szerint a mostani politikai helyzetben Romániának szüksége van egy erős Külügyi Hírszerző Szolgálatra. Arra az újságírói kérdésre, hogy mi a véleménye arról, hogy a Nemzeti Liberális Párt két tagja már a titkosszolgálatok vezető pozíciójában van? Mihai-Răzvan Ungureanu úgy vélekedett, hogy ez nem szokatlan.

Nem támogatják Mihai Răzvan Ungureanu jelölését a Külügyi Hírszerző Szolgálat élére a szociál-demokraták.  Azt kifogásolják, hogy Klaus Johannis mindkét titkosszolgálati vezetőt saját pártjából jelölte, holott korábban az volt a hagyomány, hogy a hírszerzési igazgatók egyikét a kormányoldal, míg a másikat az ellenzéknek adja. Daniel Savu szenátor szerint Klaus Johannis elnök javaslata valójában bosszú azért, amiért Victor Ponta miniszterelnök nem adta be felmondását. A szociál-demokrata szenátor azon csodálkozik, hogy nincs a titkosszolgálatok élén olyan romániai vezető, aki nem végzett volna a Soros Alapítványnál. A szenátor szerint az államfő aránytalanságot idéz elő az országban.

MVR