A kelet-európai országokat még nem érte el a koronavírus világjárvány legsúlyosabb része, de sokak szerint csak idő kérdése, amíg drasztikusan megnő a fertőzöttek és a halálos áldozatok száma a térségben.

Ha ez bekövetkezik, kétséges, hogy az egészségügyi rendszerek képesek lesznek ellenállni az ostromnak. A felszerelésekkel kapcsolatos hiányosságokon túlmenően aggasztó, hogy már évek óta vándorolnak el az orvosok, asszisztensek Nyugat-Európába. Romániából a legnagyobb elvándorlás az intenzív terápiát érinti – jelentette ki Vlad Mixich, orvos, egészségügyi elemző, az Európai Egészségügyi és Munkabiztonsági Ügynökség független szakértője. Az Egészségügyi Szolidaritás szervezet szerint az állami egészségügyi rendszerből jelenleg majdnem 40 ezer alkalmazott hiányzik, azaz az állami kórházakba szükséges személyzet 17,46 százaléka.  Hasonló a helyzet Bulgáriában is, ahonnan a becslések szerint évente 250-300 orvos megy külföldre dolgozni. Lengyelország az asszisztensek és orvosok legalább 7 százalékát elvesztette a 2004-2014 közötti elvándorlással. Vlad Mixich szerint Romániában a családorvosok átlagéletkora, 50 és 60 év között van, de sokan ennél idősebbek.

Minden ötödik koronavírus-fertőzött személy Romániában az egészségügyi szakszemélyzet sorában van. A szürke állomány elvándorlása nem az egyedüli aggasztó a térségben. A kelet-európai egészségügyi rendszerek egésze sokkal rosszabbul finanszírozott, mint Európa fejlettebb régióiban. GDP-arányosan Románia fordítja a legkevesebb pénzt az egészségügyre uniós viszonylatban, állítja a szakember.

Forrás: Rador/MTI