Nincs pardon a görögök számára
Az euróövezet pénzügyminisztereiből álló testület egyébként tegnap elutasította azt a görög kérést, hogy a július 5-ére tervezett népszavazásra való tekintettel hosszabbítsák meg a pénzügyi mentőprogram június 30-án lejáró időbeli hatályát.
Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az Eurócsoport elnöke, a görög adósságválságról tegnap tartott brüsszeli rendkívüli ülés után úgy nyilatkozott, az eurózóna Görögországon kívüli további 18 országának a pénzügyminisztere folytatja a tanácskozást arról, milyen további lépések szükségesek “az euróövezet hitelességének és stabilitásának a megőrzéséhez”. Az Eurócsoport holland elnöke szerint ugyanakkor “sportszerűtlen” Athén eljárása a népszavazás kiírásával. Arra a kérdésre, hogy a frankfurti székhelyű Európai Központi Bank meddig finanszírozhatja tovább a görög bankok likviditását, Dijsselbloem elhárította a választ, mondván, “az Európai Központi Bank független” intézmény. Görögországnak azonban teljesítenie kell adósságtörlesztési kötelezettségeit – tette hozzá. Az Európai Központi Bank diplomáciai források szerint még ma tanácskozni fog a fejleményekről.
Jóváhagyta a görög parlament azt a népszavazást, amelyet Alekszisz Ciprasz kormányfő kezdeményezett az ország nemzetközi hitelprogramjáról. Tegnap döntött erről a görög törvényhozás 13 órán át tartó, éjszakába nyúló rendkívüli ülésén. A július 5-ére előirányzott referendumot a 300 tagú parlamentben 178 képviselő támogatta, 120 törvényhozó ellene szavazott, ketten pedig nem voksoltak. A kormánykoalíciónak 162 képviselője van a parlamentben. A voksolás előtt elhangzott beszédében Alekszisz Ciprasz miniszterelnök annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a görög nép határozott nemet mond a népszavazáson a nemzetközi hitelezők ultimátumára, ami szerinte meg fogja erősíteni az ország tárgyalási pozícióját. A kormányfő szerint Athén az utóbbi hónapokban a hitelezőkkel tárgyalva őszinte kísérletet tett arra, hogy kölcsönösen előnyös megállapodást kössenek, és ezért a lehető legmesszebb elment az engedmények terén. A görög javaslatok figyelembe vételének az elvetése a görög kormányfő szerint azt mutatja, hogy a hitelezők büntetni akarták azt, aki a többiekétől különböző hangot üt meg Európában. Leszögezte: a népszavazás nem kísérlet arra, hogy Görögország szakítson Európával, hanem arra irányul, hogy szakítson azzal a gyakorlattal, amely a megszégyenítése Európának.
MTI