Világjárvánnyá (pandémiává) nyilvánította ma késő délután az egészségügyi világszervezet a koronavírust. De tudjuk, hogy ez konkrétan mit jelent? Mi történik, ha kihirdetik a világjárványt? Segítünk tisztábban látni.

Kezdjük a tévhitek eloszlatásával.

• Nem igaz az, hogy az egyes országoknak mostantól más protokollt kell bevezetniük, mert új szintet lépett az egészségügyi vészhelyzet.
• Nem igaz az, hogy a világjárvánnyá nyilvánítás azt jelenti, hogy elszabadult a pokol – az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója, Tedrosz Adamon Gebrejeszusz mai sajtótájékoztatóján épp azt emelte ki, hogy sok ország megmutatta már, hogy ezt a vírust meg lehet akadályozni és lehet kontrollálni.
• Nem igaz az, hogy világjárvány utoljára száz évvel ezelőtt söpört végig a Földön. Legutóbb 2009-ben hirdettek pandémiát, influenzajárvány miatt, amit az A típusú, H1N1 altípusú, sertés eredetű új törzs okozott, és több ezer ember halálához vezetett.

A Mediafax hírügynökség tájékoztatása szerint az egyes kormányok feladata továbbra is az, hogy minél hatékonyabban kommunikáljanak a lakossággal a vírus kockázatairól, illetve arról, hogy hogyan védhetik meg magukat. A fertőzött és fertőző betegek felkutatása, elkülönítése valamint kezelése is igencsak fontos. Ebben azonban az egyes állampolgárok is együtt kell működjenek a hatóságokkal: aki olyan országból jön Romániába, ahol magas a koronavírus kockázata (Olaszország, Spanyolország, Észak-Franciaország), büntetőjogi felelősségrevonás terhe mellett jelentkezzen a járványügyi központokban. Az országok ezekben a hetekben napról-napra kell mérlegeljék a vészhelyzetre vonatkozó terveiket, az egészségügyi intézményeik állandó készenlétben kell legyenek, védeniük és képezniük kell az orvosi és ápolói személyzetet.

A The Guardian arról számol be, hogy 11 évvel ezelőtt, amikor a H1N1 influenza miatt kihirdette az Egészségügyi Világszervezet a világjárványt, több ország is bírálta a döntést, azt állítva, hogy fölöslegesen keltette a pánikot, a védőoltásokra elköltött összegek pedig komoly gazdasági nehézséget jelentettek, miközben meglátásuk szerint csak egy viszonylag egyszerű nátháról volt szó.

Az, hogy az egyes országok gazdasága milyen mértékben sínyli meg a világjárványt, lehetetlen megjósolni. A Világbank erre vonatkozó prognózisa szerint legkevesebb 570 milliárd dollárba fog kerülni a koronavírusjárvány.

A világjárványnak a CNN szerint három nagyobb kritériuma van: egy vírus, ami betegséget vagy halált okoz, ami emberről emberre terjed és ami bizonyítottan elterjed világszerte. Az első világjárvány egyébként a búbópestis volt, 1347 és 1352 között 75–200 millió ember halt meg, a különböző becslések szerint Európa lakosságának 30-60 százaléka veszett oda, majd 1870-ben a fekete himlő, 1918-ban pedig a spanyolnátha szedett milliós nagyságrendű emberáldozatokat. Ekkor azonban az egészségügyi ellátás fejletlen, az antibiotikum pedig ismeretlen volt.