Minden eddiginél rosszabb állapotban van a Szent Anna-tó vize – jelentette ki Dr. Máthé István, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának docense.

A Sapiophile ismeretterjesztő sorozat legújabb részében a Szent Anna-tó helyzetével foglalkozott Dr. Máthé István docens. A természeti ritkaságnak számító krátertó elkötelezett kutatója a tó védelmére szerette volna felhívni a figyelmet. Mint elmondta: 2012-ben kezdte el egy szakember-csapat bevonásával vizsgálni a tavat elsősorban az extrém vizes élőhely mikrobaközösségének felkutatása miatt. Mint a szakember fogalmazott: a kutatásnak az új felfedezéseken túl elszomorító eredményei is vannak. „Ha nem vigyázunk, a 30 ezer éves tóból akár egy évtized alatt is egy nagyon leromlott, beposhadó vizű halastó lehet” – mutatott rá Dr. Máthé István.

Érdekes adat az is, hogy míg 150 évvel ezelőtt 12 méteres vízmélységet mértek, addig ma 6-6,6 méter közötti a vízszint. Ez a jelenség szorosan összenő a talajbemosódásokkal, az üledékképződéssel, vagyis a feltöltődéssel. Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, a tó mintegy 300 év alatt feltöltődik, és tőzegláppá alakul, mint az ikerkráterben található Mohos tőzegláp. Mindemellett az is problémát okoz, hogy a tó vízminősége egyre romlik – mutatott rá Dr. Máthé István. Ennek fő oka a zöldalgák erőteljes elszaporodása a tóban. Egy új felfedezést is megosztott a kutató: a tóban zajló próbahalászat során kiderült, nem csupán az ezüstkárász az egyetlen halfaj, amely a tóban él, hanem felbukkantak a fejes domolykó méretes, 8-10 éves példányai is.