Minden választópolgár külön szavaz, zárt fülkékben. A szavazólapon annak a négyszögnek a belső részébe kell ütnie a VOTAT feliratú bélyegzőt, amelyen az általa megszavazandó jelöltlista vagy jelölt szerepel. Ez után oly módon kell összehajtania és urnába dobnia a szavazólapot, hogy az annak hitelességét igazoló ellenőrző pecsét kívül maradjon. Amennyiben a szavazás titkossága biztosított, a szavazólap nem megfelelő összehajtása nem vonja maga után a voks érvénytelenítését. Ha a szavazólap szétnyílik és a szavazás titkossága nem biztosított, ezt érvényteleníteni kell, és a választópolgár – egyetlen alkalommal – kaphat egy újat. Ezt fel kell tüntetni a választási jegyzőkönyvben. Voksoláskor csak a szavazó állampolgár tartózkodhat a szavazófülkében. Ha a választópolgár a szavazókörzeti választási iroda elnöke által is tudomásul vett nyomós oknál fogva nem tud egymaga szavazni, behívhat a fülkébe egy kísérőt, aki azonban nem lehet sem a választási iroda tagja, sem megfigyelő. A szavazófülkében tilos fotót vagy videofelvételt készíteni. 21 órakor a körzeti választási iroda elnöke lezártnak nyilvánítja a voksolást és elrendeli a szavazóhelyiség bezárását. Azok a választópolgárok, akik 21 órakor a szavazóhelyiségben tartózkodnak, vagy sorban állnak az épület előtt, a szavazókörzet ellenőrző pecsétjével ellátott sorszámot kapnak, és 23 óra 59 percig még leadhatják voksukat.

Országszerte több mint 18 ezer szavazókörzetet alakítottak ki a mai parlamenti választásra, és több mint 18 millió állampolgárt várnak az urnákhoz, hogy megválasszák képviselőiket és szenátoraikat a következő négy évre.

A polgárok megyei jelöltlistákra szavaznak, és szavazatarányosan kapnak mandátumot a jelöltek. Az ország területén vasárnap reggel 7 és este 9 óra között várják az urnákhoz a választópolgárokat, a külföldön élők két napon át, szombaton és vasárnap szavazhatnak. Az Állandó Választási Hatóság (AEP) tájékoztatása szerint december 2-án 18.191.396 szavazati joggal rendelkező állampolgár szerepelt az állandó választói névjegyzékben, a külföldi lakhellyel rendelkező román szavazópolgárok száma pedig 740.367 volt. Utóbbiak közül 35.808 személy kérte, hogy levélben szavazhasson, 3078-an pedig az erre a célra létrehozott külföldi szavazókörzetekben kívánják leadni voksukat. Az országban 18.802 szavazókörzetet alakítottak ki, ezek közül több mint 1200-at Bukarestben.

A romániai lakhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező polgárok a következő személyazonosító okmányok valamelyikével szavazhatnak ma: személyi igazolvány, elektronikus személyi igazolvány, ideiglenes személyi igazolvány, diplomata-útlevél, elektronikus diplomata-útlevél, szolgálati útlevél, elektronikus szolgálati útlevél, katonai szolgálati könyv (a katonai iskolák diákjai esetében).

A Központi Választási Iroda (BEC) szerint azok is voksolhatnak vasárnap, akiknek az okmánya március 1-je és december 6-a között vesztette érvényességét. Minden szavazati joggal rendelkező állampolgár abban a szavazókörzetben voksolhat, amelyikhez állandó lakhelye alapján tartozik. Ha nem szerepel az állandó választói névjegyzékben, pótlistára kerül. Azok a választópolgárok, akik lakcímet cseréltek, csak annál a szavazókörzetnél voksolhatnak, amelyhez a személyi igazolványukban megjelölt tartózkodási hely címe alapján tartoznak, függetlenül attól, hogy mikor történt a lakcímcsere. Ha nem igényelték a választói névjegyzékbe való felvételüket az új cím alapján, pótlistára kerülnek. Amennyiben a szavazópolgár a választások napján a lakóhelyétől eltérő, de ugyanahhoz a választókerülethez (megyéhez) tartozó településen tartózkodik, annak bármely szavazókörzetében élhet alkotmányos jogával, és ebben az esetben is pótlistára kerül.

Forrás: Agerpres