Magyar ügyekkel védte Márton Árpád a büntető perrendtartási törvénykönyv módosításait.

A legtöbbet hangoztatott vád, hogy a bűnözők védelméről szól, ez részben igaz, mert a gyanúsítottakat, vádlottakat nem lehet eleve bűnözőnek tekinteni, mondta el sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón Márton Árpád. Az RMDSZ képviselő hozzátette, két Európai Uniós irányelvet kellett beemelni a jogszabályba: az ártatlanság vélelméről, a saját perben való részvétel jogáról, illetve a kiterjesztett vagyonelkobzási eljárásról szólót. Márton Árpád a módosított jogszabály több előnyét is részletezte: nem használhatók bizonyítékként a lehallgatásokból kiragadott, érthetetlen mondatok, mint ahogy azt tették Horváth Anna volt kolozsvári alpolgármester esetében. Kézzelfogható bizonyíték nélkül a gyanúsítottat nem lehet elvinni előzetesbe, mint ahogy tették a terrorizmussal meggyanúsított kézdivásárhelyi fiatalokkal.

Szintén nyomós indok nélkül nem hozhat a nyomozóhatóság olyan előzetes intézkedést, hogy a gyanúsított nem mehet be a munkahelyére, mint ahogy tették a marosvásárhelyi katolikus gimnázium igazgatójával, és emiatt a tanárok négy hónapig nem kapták meg a fizetésüket. Az új előírások például Markó Attila a restitúciós hatóság kártérítési bizottságának volt tagja ügyében is hozhatnak változást. Márton Árpád ugyanakkor elismerte, hogy a módosítások egy része kedvező a folyamatban levő, politikusok elleni ügyekben. Például Liviu Dragnea pártelnököt a 2009-es referendum miatt jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, ám perújrafelvételhez vezethet, hogy nem az ítéletet meghozó bíró írta alá az indoklást, mint ahogy a módosított törvénykönyv előírja.