Képviselőket és szenátorokat választanak ma az ország szavazati joggal rendelkező állampolgárai.

Az Állandó Választási Hatóság valós időben közli a részvételi adatokat.

Az idei választások egy igencsak feszült és bonyolult helyzetben zajlanak – a külföldi média „az elmúlt 35 év legfontosabb választásának” nevezi a mostanit.

Új Zélandon már pénteken, romániai idő szerint este 8 órakor elkezdődött a parlamenti választás. A külföldi szavazókörzetekben két napon át szavazhatnak azok a román állampolgárok, akik tartózkodási vagy ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, azaz életvitelszerűen az adott országban élnek.
Ma reggel 7 órától Romániában is urnákhoz várják az állampolgárokat, aki még nem élt szavazati jogával, 21 óráig még megteheti. Országszerte több mint 18 ezer szavazókörzetet alakítottak ki a parlamenti választásra, és több mint 18 millió állampolgárt vártak az urnákhoz, hogy döntsenek a 329 képviselői és 136 szenátori mandátumról. A pártlistákon több mint 10 ezer jelölt neve szerepel, 30 százalékkal több, mint négy évvel ezelőtt, amikor 7.136 képviselő-, illetve szenátoraspiráns volt. A pártoknak el kell érniük az öt százalékos bejutási küszöböt vagy teljesíteniük kell az alternatív küszöb feltételét. Az államfőválasztások egy héttel ezelőtti első fordulója felkavarta a kedélyeket a belpolitikai porondon és nem csak.

A Parlament a román állampolgárok legfelsőbb képviseleti szerve és az ország egyetlen törvényhozási hatósága. A Parlament a Képviselőházból és a Szenátusból áll, tagjait 4 éves mandátumra választják meg, amely jog szerint meghosszabbodik mozgósítási állapot, háború vagy természeti katasztrófa esetén.
A Képviselőház és a Szenátus külön üléseken fejti ki munkálatait, a két ház évente két rendes ülésszakra ül össze. Az első ülésszak februárban kezdődik és nem tarthat tovább június végénél. A második ülésszak szeptemberben kezdődik és nem tarthat tovább december végénél. Képviselőház és a Szenátus tagjai többségének a jelenlétében törvényeket, határozatokat és indítványokat fogad el. A törvényhozási kezdeményezés az esetnek megfelelően a Kormányt, a képviselőket, a szenátorokat illeti meg. Az elfogadott törvényt elküldik az elnökhöz, aki 20 napon belül rendelettel szentesíti azt. Az utolsó szakasz a Hivatalos Közlönyben való kinyomtatás. Az Alkotmány szerint a törvényeknek nincs visszaható ereje, a szelídebb büntetőjogi törvény kivételével. Ezért a törvény a Közlönyben való megjelenéskor, vagy a szövegtestben megjelölt dátumon lép hatályba. Ettől a pillanattól kezdve betartása kötelező.