Húsvétvasárnap van, Krisztus föltámadásának napja, a keresztény egyházak legnagyobb ünnepe.

A húsvét az ószövetségi pászka ünnepéből nőtt ki, ennek az előképnek a keresztény tanítás szerinti beteljesedése Jézus Krisztus átmenetele a halálból a feltámadott életre. Húsvétvasárnap ünnepélyes szentmisét tartanak, a feltámadás napjához kötődik az ételszentelés hagyománya. A templomokba letakart kosárral igyekeznek a hívők, melyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor van. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás az újjászületés jelképe. Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi. A feltámadás napján katolikus egyház feje, a római pápa a Szent Péter téri ünnepi misén mondja el hagyományos húsvéti üzenetét és Urbi et orbi, azaz a városhoz és a világhoz intézett apostoli áldását. A keleti keresztény egyházak hívei, köztük az ortodoxok, görög katolikus és örmény katolikusok, ma virágvasárnapot ünneplik. Azt a napot, amelyen a Biblia szerint Jézus szamárháton bevonult Jeruzsálembe.

Húsvét valódi összefüggésébe helyezi az emberiség történetét és rádöbbent arra, hogy egy nagy terv részesei vagyunk, amely Istentől indult és Istenhez érkezik.

Erről beszélt Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek húsvét vigíliáján tegnap este Budapesten. A Szent István-bazilikában a bíboros hangsúlyozta: „Krisztus fénye kötelez minket”, az örömhírt „meg kell osztanunk” mindenkivel. A kereszténység ugyanis nemcsak „életmód”, hanem küldetés is. „Csak ha láthatóan kifejezzük hitünket, akkor várhatjuk, hogy a kereszténységet komolyan vegye a világ” – fogalmazott Erdő Péter.